Létezik-e normális család? Egyáltalán mit jelent normálisnak lenni? Ebben a kabaréműsor, a televíziós vetélkedő és a beszélgető-show elemeit elegyítő darabban Ursula saját szüleit vonja kérdőre. Ursula egyedülálló képességgel rendelkezik; a társaságában lévők ellazulnak, megnyilvánulásaik őszintének hatnak. Noha a szereplők önmagukat játsszák, mégis mindvégig kísért a tudat, hogy a szóváltások és a háromszemélyes kanapé bensőséges, őszinteséget sugalló hangulata ellenére itt mégiscsak egy színházi előadás zajlik. Ebben a különös, élő fénykép-albumban a Martinez-család életének valós és képzelt epizódjai elevenednek meg. Nehéz eldönteni, hol ér véget a szövegkönyv és hol kezdődik az improvizáció. A rendező-író Mark Whitelaw az írott szöveg és a spontaneitás ambivalenciával játszik, mesterien csempészve bizonytalanságot a jelenetekbe. A habkönnyűnek ható komédia zsenialitása abban rejlik, hogy oly módon képes az élet, illetve a színház kapcsán felmerülő alapvető kérdéseket megfogalmazni, hogy a remekül szórakozó néző szinte észre sem veszi a felszín alatt rejlő mély gondolatokat.
A(z) Trafó előadása
Hozzászólások