"Miközben mindenütt vígjáték-témákat kerestem, eszembe jutott, hogy láttam egy műkedvelő csoport előadásában Corneille Le Menteur (A hazug) című művét olasz fordításban; s mivel az ember könnyebben észben tart egy színházban látott darabot, én is jól emlékeztem azokra a részekre, amelyek nagy hatást tettek rám; s eszembe jutott, hogy előadás után azt mondtam: jó ez a komédia; de a hazug jelleme még több vígjátéki lehetőségre ad alkalmat. Mivel idő szűkében nem válogathattam a témák között, kikötöttem ennél a tárgynál, s akkoriban nagyon élénk és csapongó képzeletem nyomban annyi komikus elemmel látott el, hogy kísértés fogott el egy új Hazug megírására. De aztán elvetettem tervemet. Az ötletet Corneille adta; nagyra becsültem mesteremet, megtiszteltetésnek tartottam, hogy szellemében dolgozhatom, de mivel úgy véltem, honfitársaimnak más az ízlése, és hosszabb darabot igényelnek, módosítottam is rajta. Kigondoltam például egy félszeg udvarlót, aki sokkal jobban kidomborítja a hazug vakmerő jellemét, s roppant mulatságos helyzetekbe sodorja." (Carlo Goldoni emlékezései, fordította: Gera György)
A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások