Illyés Gyula könnyek nélkül siratta. Örkény István így kezdte levelét: Zolikám, üstökösöm! Dayka Margit megszorította a kezem: a testvérem volt. Pilinszky János hitte: Latinovits Zoltán életében sűrűsödik a század tragédiája. Huszárik Zoltán így fogalmazott: Nekiment a vonatnak, mint a hatalomnak, mert azt képzelte, a mozdony fog kisiklani, nem ő. A szigorú-szikár Kassák Lajos elnémult a versét mondó színészt hallgatva. Hubay Miklós úgy érzi: ekkora falat még a halálnak is torkán akad. Nagy László megkoronázta: Színészkirály! Mezei Mária együtt imádkozott vele mindannyiunk boldogságáért. Ruttkai Éva vállalta: társ az életben, társ a halálban. Szavak: nem hervadó virágok a feltámadás emlékoszlopán.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások