A revizor

Értékelés:

4 szavazatból

Szerinted?

Az ukrán származású, de orosz nyelven író Nyikolaj Vasziljevics Gogol a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, akinek elbeszéléseit, regényeit illetve színműveit a világ legtöbb nyelvére lefordították, és minden művelt ember ismeri. Több mint másfél évszázada állandó ihletforrásként szolgál a legkülönbözőbb művészetek számára, legyen szó színházról, zenéről vagy filmről - nem véletlenül idézik oly gyakran Dosztojevszkij szállóigéjét: "Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk elő". Az orr, a Köpönyeg, a Holt lelkek szerzőjének talán leghíresebb és a színházakban is legtöbbet játszott műve A revizor, amely groteszk vígjátékként nemcsak a XIX. századi vidéki orosz társadalomról nyújt mulattatóan fonák korrajzot, hanem tértől és időtől függetlenül az általános emberi gondolkodás és viselkedés mai napig fellelhető ellentmondásait állítja pellengérre. Így az sem csoda, hogy szinte minden rendező előbb vagy utóbb színpadra állítja Gogol zseniális szatíráját - hiszen a nemes értelemben vett szórakoztatás mellett lehetősége van a világról is komoly üzenetet közvetíteni.

Erre a nagy feladatra a Csokonai Színház a neves kijevi színházigazgató-rendezőt, Vladiszlav Troickijt kérte fel, aki különleges érzékenységgel képes színpadra állítani mind a klasszikus, mind a kortárs szerzőket az antik görögöktől kezdve Shakespeare-en át Pirandellóig, illetve a mai drámaírókig. Előadásai egyszerre látványosak, zeneileg kidolgozottak, és színészi játék szempontjából hitelesek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ő színházi anyanyelve maga a gogoli groteszk.

A(z) Csokonai Színház előadása

Stáblista

Szereplők

Varga József

A. A. Szkvoznyik-Dmuhanovszkij (polgármester)

Ráckevei Anna

Anna Andrejevna (a felesége)

Kacsur Andrea

Marja Antonovna (a leánya)

Csikos Sándor

Luka Lukics Hlopov (tanfelügyelő)

Garay Nagy Tamás

A. F. Ljapkin-Tyapkin (járásbíró)

Kiss Gergely Máté

A. F. Zemljanyika (a közjótékonysági intézmények főgondnoka)

Mercs János

Ivan Kuzmics Spekin (postamester)

Dánielfy Zsolt

Pjotr Ivanovics Dobcsinszkij (helyi földbirtokos)

Vranyecz Artúr

Pjotr Ivanovics Bobcsinszkij (helyi földbirtokos)

Mészáros Tibor

Ivan Alekszandrovics Hlesztakov (pétervári hivatalnok)

Kóti Árpád

Oszip (a szolgája)

Jámbor József

Hrisztyian Ivanovics Hübner (járási orvos)

Miske László

Sztyepan Iljics Uhovjortov (rendőrkapitány; valamint Kereskedő)

Sőtér István

A polgármester szolgája

Cservenka Ferenc

Pincér (Kereskedő)

Alkotók

író: Nyikolaj Vasziljevics Gogol
rendező: Vlad Troickij
díszlet: Dmitrij Kosztyuminszkij
jelmez: Bánki Róza
dramaturg: Kozma András
ügyelő: Kató Anikó
súgó: Nánási Andrea
asszisztens: Sóvágó Csaba
rendező munkatársa: Kozma András

Értékelés:

4 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

8/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A REVIZOR Vlad Troickij Debreceni Csokonai Színház
Mint Volga anyácskánk lassúdad hömpölyög, , mint a szelíd Volga, sejtelmesen hosszú. Mindenre jut idõ, egy hétköznapi reggeli szertartásos rítus, egy drámai bejelentésre csak a szolganép kapja fel a fejét. Ha egy kicsit meglódul a cselekmény, a polgármester inasa, az epizodisták királya, Sõtér István rögvest belegabalyodik, egybõl elveszti " a vörös fonalat".
A kisvárosi uraságok Bánki Róza fõúri szatén-köpönyegeibe bújtatja, a hölgyek kompléi verik a pétervári divatot. Megfontolt tempóban ismerkedünk a díszes kompániával, az álrevizor feltûnése sem fokozza a méltóságteljes expozíció izgalmait. Mészáros Tibor Hlesztakovjának nagyjelenete még ehhez képest is elnyújtottnak tûnik, a monológ-virtuóz ifjú színészt kissé túlzottan visszafogta a rendezõi akarat. Pedig a második felvonásban Vlad Toickij megvillantja kreativitását, a pénz-átadás közben az odaalázkodó helyi hatalmasságokat folyamatos fotózás örökíti meg, bájos humora van a csavaros észjárású szolga, Kóti Árpád gyengéd etetésének. Kedvenc mondatunk Dánielfy Zsolt-nak jut: "... mondja el a cárnak, hogy él itt egy Pjotr Ivanivics Bobcsinszkij..."
Egyre érzékletesebben mûködik a díszlet: Dmitri Kosztyuminszkij rácsozatait, oszlopként magasodó függõ felületeit alulról világító fények éltetik, a kezdeti félhomály fokozatosan vált még mindig diszkrét nappali derengésbe. Midõn Mészáros Tibor gitározva hódítgatja a sejtelmes eleganciájú Kacsúr Andreá-t, narancsszínbe borul a színpad, a váratlan leánykérést ujjongó kórus köszönti. A redukált tempó tudatosnak tûnik, a bachi monotóniára
hajazó pihentetõ "unalom" tervszerû elõkészítése a befejezés felfutásának.
Mert a végkifejletben a rendezõ az évad legjobb fináléját alkotja meg. Varga József Polgármestere atyai örömeiben tobzódik, a Postamester Mercs János bravúros magánszámában gondosan kerülve a részegség triviális ábrázolását, nemes színészi eszközökkel kápráztat el. A gogoli nevetés áradó hahotázássá fokozódik, Ráckevei Anna gyönyörûen felépített krescsendója fenséges szárnyalással uralja a cantus firmust, a mesterien megalkotott tutti szinte operai magasságokba röpít.
Vlad Troickij darabjaira mindig szerencsejátékosi izgatottsággal sietünk: nagyon tetszett a beregszászi Hamlet, a DAH gyulai vendégjátéka lehervasztott, nézhetetlennek bizonyult az Éjféli mesék, de ez az invenciózusan komponált gogoli remekmû, a Debreceni Csokonai Színház együttesével maradandó élményt jelent.

Válasz

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon