Kortárs magyar szerzőnőnk írja "van egy ország" című versében: rajtam is múlt, rajtam múlt, tegnap kezdődött a múlt, elkezdődött, vége van, borzalom és béke van.
A darab a megtorlás könyörtelen éveiben a rendszer feltáratlan fehér foltját követi. A forradalom lányát futószalagon dobálja a puha diktatúra. A harckocsik zaja elnyomja az indulók üvöltését. Akasztófák árnyéka borul Szabadságra, Harcra.
A darab alapjául a rendszerben élők szabadságösztöne szolgál. Kötelék, melyben egy egész nemzet osztozik; egyéni sorsok, melyek hurokban végződnek.
A rejtett szimbólumok egy része - mint a kötél- első pillantásra is értelmezhető. Egyrészt a halál jelképe, mint az akasztási szokások eszköze; másrészt a mitológia világából gyökereztethető szeretet köteléke, a keletkezés és elmúlás kifejeződése.
A szereplők egypercnyi béke visszfényében válnak győzőkké és legyőzöttekké, ott ahol a múlt utoléri a jelent. Kitörés alulnézetből?
Az egyfelvonásos, 50 perces egész estés produkció méltó emléket állít az 56-os események résztvevőinek.
A(z) Inversedance - Fodor Zoltán Társulata előadása
Hozzászólások