Akár hiszed, akár nem, a felnőttek is gyerekek voltak egyszer. Akár hiszed, akár nem, anyu és apu, de még a nagymama és a nagypapa, sőt minden felnőtt gyerek volt egyszer. Nálunk, az úgy van, hogy ha krimi megy a tévében, akkor én kicsi vagyok, a Bori meg nagy, de ha le kell szedni a pókot a falról, akkor mégis én vagyok a fiú, ő pedig a lány. A Pacsitacsi az én kutyám meg Borié, de olyan hosszú, hogy két testvérnek is elég. Úgy gondoltam, hogy a Pacsitacsi már elég nagy kutya ahhoz, hogy egyedül sétáljon; így vesztettem el Pacsitacsit. Én büntetésben részesültem amiért elvesztettem, aki visszahozza, az meg jutalomban. Aztán egyszerre két kutyát hozott egy bácsi, nem is kért értük jutalmat, sem pénzt. Én úgy megsajnáltam őket, kértem a bácsit, hogy adja ide a kutyákat leértékelve. Aztán a Pacsitacsi szembejött velünk teljesen ingyen. A Tömbösített néni becsöngetett hozzánk a lakók tiltakozó levelével, hogy egy lakásban nem szabad ennyi kutyát tartani. Aztán addig simogatta az egyiket, hogy elvitte magukhoz. Én már iskolás vagyok, a Pöszke még csak óvodás. Igazán szerencséje ennek a Pöszkének, hogy szóba állok vele és nem vagyok olyan, mint a többi nagy gyerek. A tanító néni azt mondta, hogy ezután ő lesz a mi második anyukánk. Lehet, hogy anyu nem örül neki, hogy ezután ketten lesznek. A tanító néni azt mondta, hogy majd jól megcsaládlátogat minket. És azt is üzente, hogy ne tekintsük őt vendégnek, mert csak a családdal szeretne megismerkedni...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások