Zeller: A madarász - nyitány
Lehár: A mosoly országa - Lisa belépője (Egy nőnek mindig jól esik)
Lehár: Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)
Kálmán: Marica grófnő - Hejj, cigány
Kálmán: A csárdáskirálynő - Álom, álom, édes álom
ifj. J. Strauss: A denevér - keresztmetszet
- Nyitány
- Óra-duett - Ez az ízlés, ez a szellem….
- Quadrille
- Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem
- Tercett - De mit jelent e pillantás
Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője (Katonákkal bánni könnyű!)
Millöcker: A szegény Jonatán - nyitány
Lehár: Paganini - Szép álom, szállj a szívembe
Lehár: Paganini - Nem szeret így téged más
Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám
ifj. Johann Strauss: Bécsi vér - keringő
Stolz: Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép
Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
Stolz: A kedvenc - Te légy a lelkem császára
Siecynski: Bécs, álmaim városa
Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Annette Dasch, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget.
A 19. század utolsó harmadában a válságok évtizedeit élő Bécs két háború és két bankcsőd között dalolt és mulatott. A kedélyes várost, Európa zenei fővárosát egészséges kapcsolat fűzte az osztrák faluhoz, a paloták zenéjét a grinzingi kocsmák zenéjéhez, a komolyzenét az utcai szerenádokhoz és a nagyvárosba áramló népi dallamokhoz. Ezt a gyorsan népszerűvé váló stílusegyveleget az „operácskák”, azaz az operettek összegezték az édesbús történetekre fogékony közönség számára.
A műfaj bölcsője Bécs volt, az első sikerek éppen Millöcker Koldusdiák és Dubarry című darabjaihoz kötődtek. Aztán feltűnt a Keringőkirály, az ifjabb Johann Strauss is, és „mindent vitt” A cigánybáróval és A denevérrel. Az „aranykor” kiemelkedő szerzői között tartották számon Robert Stolzot és Karl Zellert is.
Az operett új, fényes korszakához magyar neveket is társít a zenetörténet: Lehár Ferencét és Kálmán Imréét. Lehár Víg özvegye a Broadwayn is fogalommá vált; a Giuditta vastapssal fogadott, rádión is közvetített 1934-es premierje pedig - addig szinte elképzelhetetlen módon - a bécsi Staatsoperben volt, amelynek akkori igazgatója, Clemens Krauss minden évben műsorra tűzött egy operettet is.
Kálmán Imrét, az Operettkirályt hihetetlen dallamgazdagsága, a legkülönbözőbb stílusokban való elképesztő jártassága különbözteti meg talán valamennyi kortársától. Legtöbbet játszott műve az eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselő Csárdáskirálynő, a legizgalmasabb és legkedveltebb pedig a Marica grófnő, a csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás világa, benne a kicsit részlehajlóan Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket szöveggel magyarra fordított Wenn es Abend wird - Grüß mir mein Wien aus című híres dallal.
Vezényel:
Pavel Baleff
Közreműködik:
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
A(z) Müpa előadása
Hozzászólások