ZéróPlusz TáncMűvek előadása.
Mivel emberi lényként születünk, vannak dolgok, amelyeket meg kell tapasztalnunk, melyekről gondolkodnunk kell, amelyeket éreznünk kell. Napról napra új dolgokkal
találkozunk, és tanulunk közben. Néha vándorlunk, és néha megállunk. Vajon utunk során, egy idegen országban élve, megváltoztatnak-e bennünket a kérdések, nehézségek, amelyekkel találkozunk, és születhet-e valódi bizalom? /Ayumi Toyabe/
Az ember az egyetlen állatfaj, amely igyekszik tudatosan (vagy éppen tudatlanságból kifolyólag) megváltoztatni természetes környezetét. E változtatás velejárója a rombolás. A koreográfia azt a folyamatot szemlélteti absztrakt módon, amelynek során a környezetünkkel való feltétlen szimbiózistól eljutunk az eredeti természetes rend megkérdőjelezéséhez, az életfeltételek alakításának vágyához. A természettől való fokozatos elszakadással, a tudatalattiból való fokozatos kiemelkedéssel a pszichében is hasadás keletkezik, amelynek eredményeképpen idegenként csodálkozunk rá eredeti otthonunkra.
Létünk minden pillanatában meghatározó szerepet játszik a tér, bár ennek nem mindig vagyunk tudatában. Amikor új környezetbe kerülünk, új kihívásokkal is szembesülünk. Előadásunk a tér szerkezetét és életünkre gyakorolt hatását kutatja. A vizuális elemek a koreográfia kibontakozása során egyre jobban megelevenednek, a tér fokozatosan átlelkesedik.
A darab félúton van egy installáció és egy táncelőadás között, és ötvözi a fizikai és a virtuális
valóságot.
A magyar koreográfus és a japán táncművész együttműködésével készült darab a két különböző kultúra sajátosságait igyekszik megragadni az egyetemes emberi szükségletek talaján.
Koreográfia, mozgások, előadó: Ayumi Toyabe
Fénytervező: Budai Géza
Zene: részletek Bernard Parmegiani De Natura Sonorum című művéből
Hozzászólások