Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház, Kijev, Ukrajna előadása, ukrán nyelven, magyar és angol felirattal
A Coriolanus a legendás római hadúr felemelkedését és bukását meséli el. A színmű alapjául szolgáló történetet Shakespeare Plutarkhosztól kölcsönözte. A tragédia egyúttal éles politikai dráma is, a családi kapcsolatok drámája és egy ember személyes tragédiája.
A darab hőse, Caius Marcius, arról híresült el, hogy a rómaiakkal folytatott csatáik során az ellenséges volszkokat kizsákmányolta. Katonai győzelmei elismeréseként kapta a Corioli nevet, miután meghódította a volszk Corioli városát. A győzelem után hazatérve a vitéz harcos belevág a nagypolitikába, a Római Köztársaság konzulátusát célozva meg. A politikai harcokban azonban a nyílt csatákban győzelemhez szokott legyőzhetetlen és kitartó hős sebezhetővé válik: az egyenes, őszinte és tántoríthatatlan Coriolanus nem képes a megtévesztésre és a trükkökre. A politikai manipulációknak köszönhetően a rómaiak megbecsülés és elismerés helyett a nép ellenségének titulálják a bátor harcost és életfogytig tartó száműzetésre ítélik. A dühös Coriolanus elhagyja a várost. Bosszút forralva korábbi ellenségeivel, a volszkokkal szövetkezik és Róma ellen vezeti seregét. A döntő támadás előestéjén azonban anyja könyörgésétől meghatva úgy határoz, nem dönti romba Rómát, ezért a döntésért pedig az életével fizet.
„... Az anya fontos szerepet játszik a tragédiában, „a leggyönyörűbb és legtökéletesebb anya-figura, akit Shakespeare valaha is alkotott.” Shakespeare saját édesanyja alakját örökítette meg a karakterben, akit csak akkor tudott a maga teljességében felidézni, mikor az elhunyt 1608. szeptember 9-én. Shakespeare kétségtelenül részt vett a temetésén és utána még pár vasárnapot Stratfordban töltött. Ebből arra következtethetünk, hogy édesanyának a halála mindvégig hatással volt rá a Coriolanus megírására közben.” (Ivan Franko, W. Shakespeare: Coriolanus)
Rendező: Dmitrij Mihajlovics Bogomazov
A rendező munkatársa: Andrij Szaminyin
Díszlet-és jelmeztervező – Petro Bogomazov
Zeneszerző: Olekszandr Kohanovszkij
Hangtechnikusok: Olekszandr Kristal, Pavlo Natalusko
Videótervező: Olekszandr Rozskov
Rendezőasszisztens: Maria Szavka
Szereplők
Caius Marcius Coriolanus: Dmitro Ribalevszkij/Olekszandr Formancsuk
Menenius Agrippa, Coriolanus barátja: Bohdan Benjuk
Cominius, konzul és a hadsereg főparancsnoka: Vaszil Basa /Oleg Sztalcsuk
Titus Lartius, római tábornok: Olekszandr Begma
Szenátor: Volodimir Koljada/Vaszil Mazur
Sicinius Velutus, néptibun: Szerhij Kalantaj/Osztap Sztupka
Junius Brutus, néptribun: Nazar Zadnyiprovszkij/Ivan Saran
Volumnia, Coriolanus anyja: Natalija Szumszka
Virgilia, Coriolanus felesége: Anasztaszija Rula/Marina Koskin
Valeria, Virgilia barátnője: Szvitlana Koszolapova/Hrisztina Fedorak
Első polgár: Oleksandr Petcherytsia/Olekszandr Pecseritszja, Oleksandr Rudyns`kyi/Olekszandr Rudinszkij
Második polgár, Első aedil, követ: Vitalij Azsnov, Volodimir Nikolajenko
Harmadik polgár, Második aedil: Vjacseszlav Hosztyikojev, Pavlo Spegun
Polgár, cselédlány: Kszenyija Basa-Dovzsenko, Dana Kuz
Első katona, polgár: Roman Sepelj
Második katona, polgár: Dmitro Lukjanyenko
Harmadik katona, polgár: Olekszij Szanzsak
Negyedik katona, polgár: Jaroszlav Bondarenko
Ötödik katona, polgár: Vitalij Mahov
Tullus Aufidius, volszk vezér: Olekszij Bogdanovics
Aufidius alvezére: ifj. Volodimir Abazopulo/Jaroszlav Gurevics
Szenátor: Arszen Tyimosenko/Anatolij Csumacsenko
Kotus: Pavlo Moszkalj/Dmitro Csernov
Őr: Dmitro Zavadszkij/Ivan Zaluszkij
Lány: Kszenyija Vertyinszka/Vira Zinevics
Első katona, római cselédlány: Nataliia Neshva/Natalija Nesva
Második Katona: Anna Markovych/Anna Markovics
Harmadik Katona: Volodymyr Zbaras`kyi /Volodimir Zbaraszkij
Hozzászólások