A Csárdáskirálynőt közel száz éve mutatták be, több mint ötven éve írták át és mind a mai napig osztatlan sikerrel játsszák szerte a világon és Magyarországon. Az Osztrák-Magyar Monarchia két fővárosában bonyolódó történetet a tízes években a bécsiek a bécsi, a pestiek a magyar identitás kifejeződéseként értelmezték. Az 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső által átírt szövegkönyv a hatalom illetve a sajtó megfogalmazásában az arisztokrata osztály életképtelenségét és romlottságát hívatott bemutatni. 2007-ben végig lehetne gondolni a Csárdáskirálynő aktuálpolitikai mondandóját és előadni idézőjelbe tett értelmezését. Kérdés, hogy érdemes-e. Ahogy Békeffi írja: "... az operett mese. Hol vidám, hol szomorú kis mese; átszőve zenével, tánccal - és egy kis költészettel. És nem kell szégyellni ezt a kedves műfajt, hanem hinni kell benne. [...] Én, amikor úgy éreztem, hogy már nem hiszek benne - abbahagytam."

A(z) Csokonai Színház előadása