A valódi sámánizmus rejtélyes szellemisége vagy más vallásos szertartások rítusa által megérintve, sodródva az ön-feloldozásban úgy érezhetjük, mintha a DakhaBrakha etno-káosz csoport különösképpen organikus és eredeti zenéjének hangjai testet öltenének a színpadi térben. A színészek egy másik valóságot teremtenek jelmezeikben, melyeknek minden egyes darabja önállóan is tiszta szimbolikus jelentést hordoz. Az ima által átélt extázishoz hasonló légkörben lejtett lélektani tánc segítségével felidézik a Richardot körülölelő baljós homályt. Megelevenedik az élet ridegsége és kegyetlen szépsége. Az élet úgy, ahogy van. Az élet a maga sivár valóságában. Az emberiséget érintő más kérdéskörrel együtt a hatalom és a tekintély problémaköre, ezekkel kapcsolatos dilemmák tárgyalása napjainkban igen időszerű Ukrajnában, melyeken választ keresve a lélek mindig is hosszan időzött: Élet és Halál, Szeretet és Gyűlölet, Hit és Rettegés mind gordiuszi csomóvá fonódnak össze a darabban. Vajon lehetséges-e kibogozni az összekuszálódott szálakat? Mindenkinek személyesen kell megtalálnia saját válaszát erre a kérdésre. Végtére is ezek a problémák egyenesen a nézői szívet szólítják meg.
A(z) Gyulai Várszínház előadása
Hozzászólások