A St. Pölteni Europaballett és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója

A Farinelli művésznéven ismert Carlo Broschi a XVIII. század leghíresebb kasztrált operaénekeseként vonult be a történelembe. Az ő sorsa elevenedik meg ebben a táncelőadásban. A Farinelli nagyszabású produkció egész estés barokk balett, két felvonásban. Izgalom, érzelmek és dráma jellemzi. Az előadást Peter Breuer és Artur Kolmakov koreográfusok álmodták meg a St. Pölten-i Europa Ballett és a Sopron Balett számára.
A címszerepet a francia származású Florient Cador táncolja, a dalokat Kevin Elsnig kontratenor énekli.

A történet:

Mindenütt őt ünneplik, irigylik, ám életét a rémálmok, traumák, illúziók és a siker elillanásától való félelem jellemzi. Az előadásban megjelenik, ahogy a főhős a villájában éli mindennapjait, miközben illúziók sorozatában, a múltjában barangol. Visszagondol arra, életét Európában sikerek övezték. Felvillan gondolataiban az, amikor az uralkodó meghívására Spanyolországba utazott, ahol a kedélybetegségben szenvedő V. Fülöp királyt is meggyógyította varázslatos énekhangjával. Farinelli hamar népszerűvé vált a spanyol udvarban, közkedvelt alakjává vált a nemességnek. Ottléte alatt megújította a színjátszást a spanyol operaházakban. A darab szerint Farinelli múltbéli szép emlékei elhalványulnak egy idő után. Sötétség borítja a hangulatát, magányosnak érzi magát és felemészti annak a gondolata, hogy az évek múlását nem állíthatja meg. Állandó szomorúság uralkodik rajta, amit csak barátai tudnak időnként elhalványítani. Baráti társaságának fontos tagja egy házaspár, Metastasio és Teresa. Utóbbi az énekes évek óta eltitkolt szerelme. Farinelli Teresa iránti szüntelen vágyakozása, viszonzatlan szerelme szenvedélyes víziókat kelt benne. Az út az énekes számára még így is a mennyek felé nyílik meg.

Peter Breuer és Artur Kolmakov nemzetközi hírű koreográfusok azt szeretnék, ha Farinelli sorsával együtt egy korszakot is bemutathatnának a tánc nyelvén.

"Az egész darab egy kevés iróniával megfűszerezett misztikus elemekkel átszőtt barokk balett. Farinelli sorsát, titkos álmait, rémálmait, vágyait, mutatjuk meg ennek az időszaknak az ellentétes világával, társadalmi jelenségeivel együtt. Az olasz és francia nemzet vidámsága találkozik a nehézkes etikettel, a spanyol udvarház hangulatával. A néző pedig egy művész sorsán keresztül velünk utazhat ebbe a varázslatos, titokzatos világba." (Peter Breuer)

Egy korszak megasztárja

Farinelli a korszak megasztárja volt. Előadásaitól eksztázisba jött a közönség, a nők önkívületbe kerültek, ha hallhatták énekelni. Uralkodók tartottak a befolyásától. A kor legjobban fizetett, kalandos életű művészeként került be a legendák világába. Mítosza ma is él, hangjának gyógyító erőt tulajdonítottak.

Azt tartják, Farinelli képes volt 250 hangot kiénekelni egyetlen levegővétellel, illetve kitartani egy hangot legalább egy percig. Olyan szintű énekese volt a korszaknak, akiért Händel versenyzett, hogy művét megszólaltassa. Énekesi adottságaira jellemző, hogy a fennmaradt história szerint egy trombitással vívott hangpárbajt is megnyert.

Nehéz azt elképzelni, hogy ha kieresztette a hangját a színpadon, több hölgy a nézőtéren hisztérikusan elájult a megélt katarzistól. Portréit gyűjtötték lányok, asszonyok. Arcképét medáljukba rejtették. Novella született róla. Fürdött a pénzben. A dúsgazdaggá vált megasztár Farinelli 1736-ban Spanyolországba ment, s miután V. Fülöp királyt a legendák szerint „énekével meggyógyította”, az uralkodó befolyásos udvaroncává lett. Mindenki tartott tőle. Csak 1759-ben tért vissza hazájába. Utolsó éveiben képzőművészeti és hangszergyűjteményével foglalatoskodott. Bolognában Farinelli tiszteletére róla elnevezett tudásközpontot alapítottak.

Rendező, Koreográfus - Peter Breuer, Artur Kolmakov

Forgatókönyv - Peter Breuer

Kontratenor - Kevin Elsing

Díszlet - Michael Kropf

Szcenikus - Tóth Kázmér

Fénytervező - Madarász János (MADÁR)

Koreográfus asszisztens - Demcsák Ottó (Harangozó- díjas)