Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Farnace

opera, 3 felvonás, olasz, 2015.

+ 10 kép

+ 14 kép

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

2 hozzászólás

A "Vörös Pap" operái (közel 50 darab!) gyakorlatilag ismeretlenek voltak egészen a XX. század utolsó negyedéig, a kétezres évek eleje óta aztán szabályosan megőrülnek érte az emberek: egyre több felvétel és előadás születik operáiból. Az évad végi bemutató két szempontból is kuriózum: egyrészt ez lesz a darab magyarországi bemutatója, másrészt a legelső alkalom, amikor a budapesti Opera Vivaldi-operát tűz műsorra.

A Farnace szerzője egyik kedvenc operája volt. A történet a rómaiak által legyőzött pontuszi királyról szól, akit anyósa gyűlöl, s ellene szövetkezik. Intrika, politika, halálos ítélet, szerelem, manipuláció, gyűlölet - a szereplők a legszélsőségesebb helyzetekben találják magukat, hatalmas érzelmi skálát bejárva.

A(z) Magyar Állami Operaház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2015. június 12., Magyar Állami Operaház

Stáblista

Alkotók

zeneszerző: Antonio Vivaldi
szövegíró: Antonio Maria Lucchini
karmester: Németh Pál
rendező: Anger Ferenc
ének: Xavier Sabata Szabóki Tünde Meláth Andrea Hegyi Barnabás Schöck Atala Ducza Nóra Szigetvari Dávid
díszlettervező: Szendrényi Éva
jelmeztervező: Zöldy Z Gergely
dramaturg: Kenesey Judit

Hozzászólások

2/10

makutsi 2015 júl. 11. - 13:40:45 2/10 Előzmény lecsobacsi

Nem tudtam volna jobban elmondani.

Maga az a tény, hogy egyetlen "normális" férfihang sincs az operában, engem rendkívül zavart.

Nem tehetek róla, de arra gondolok, talán nem véletlen, hogy Vivaldi operái kevésbe népszerûek, mint zenekari mûvei.

Ehhez jött még a teljesen oda nem illõ díszlet, ország helyett és boncterem, és öltözõ, a színen nylonfüggöny mögött átöltözõ boncmesterek, na és a tánc (vonaglás).

Nagyon nehezen bírtuk, de kitartottunk a végéig. Az elõadás felháborított ugyan, de valódi élményt nem adott.

Válasz

3/10

Hát nem is tudom, hogy hol kezdjem. Talán ott, hogy nem láttam végig a darabot, mert a szünetben hazajöttünk. Ezért lehet, hogy nem objektív a véleményem, de legfeljebb 3 pontot tudok adni a darabra, ami pedig a zenészek érdeme. És egy kicsit talán az énekeseké. Viszont a rendezés kritikán aluli! Semmi köze (szerintem) a képeknek a szöveghez. Egy boncteremben és egy kriptában (mauzóleumban) játszódik az egész, de a szöveg nincs harmóniában a képpel. Nem értem mi értelme valakit a színpadon boncolni, ha az nem ad hozzá az élményhez, hanem inkább elvesz?!
A koreográfia sem tetszett, a tánckar 3×3 fõs csoportokban vonaglott (bocsánat a kifejezésért).
A férfi szoprán szólamokat sem értem. Muszáj volt? Sokszor bántó volt hallgatni. A Nõi fõszereplõ jó volt.
Egy szép ária volt, az elsõ rész végén Farnace "sírása", de ezen kívül nem sok pozitívumot tudok felsorolni a darabhoz.
Javaslom a rendezõ pszichológiai kivizsgálását, valamint a dr. Csont féle sorozatoktól való eltiltását!

Válasz