"Zilahy Lajosnak ez az első regénye. Tudjuk, mit jelent ez a nem egészen esztétikai kategóriának szánt megállapítás. Bátorságot és habozást, mámoros repülést és gyermekes bukdácsolást, túlzsúfoltságot és elnagyolást, igent és nemet, egyben, egyszerre." - írja Kárpáti Aurél a Nyugatban, 1922-ben. "Mámoros könyv, amelyben mindennek benne kell lennie, az első szerelemtől az utolsóig, minden gyönyörűségnek, kétségbeesésnek és lemondásnak. Az egész leegyszerűsített mese - két perzselő szerelem egymásba futása a végzetes kisiklás katasztrófájáig."
A regény jóval az első világháború előtt játszódik. A filmet 1939-ben forgatták, és 1936-ban játszódik.
"Nincs szerepe az évszámoknak. Egy gazdag, gondtalan, csinos fiatalember, beleszeret egy gazdag, mi több előkelő és gazdag lányba, és minden más megszűnik körülöttük, ezután a világ, az élet csak a szerelmükről szól."
Mi történik, ha ezeknek a szavaknak szűnik meg az értelme: gazdag... előkelő...? Mi történik akkor a világgal, az élettel, a szerelemmel? A színpadi változat a regény Monarchia-beli változatát az1949-ben játszódó változattal szembesíti. A szereplők úgy rohannak a szakadék felé, ahogy a gyík levágott farka mozog tovább. Még működnek a szófordulatok, a viselkedések. Még élnek a címek. Változatlanul próbálnak élni egy megszűnt világban, amiről ők még azt hiszik, átmenetileg szűnt meg... Egy "rendszerváltozás" természetrajza a szerelem felől nézve. A szeretők szemével..." Esztergályos Károly
A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások