Castelucci mesteri alkalmazója a színpadi installációnak, mert minden komponált képét dramaturgiailag pontosan a legtökéletesebb helyre illeszti. Lenyűgöző intellektuális világa megkérdőjelezhetetlenül egyedi, megrázó és minőségi, egyéni víziók sorozata, mindeközben minden alkotásaiból a táradalom éles kritikája sem hiányzik. Minden műve társadalompolitikai nyilatkozat. E tekintetben is pontos, kifejező, és egyben könyörtelen. Igazi színház szavak nélkül.
Romeo Castellucci, Chiara Guidi és Claudia Castellucci 1981-ben alapította meg a Societas Raffello Sanzio társulatát - amelynek nevét a reneszánsz kiváló olasz mesterétől, Raffaellótól kölcsönözték. Előadásaikhoz a társulat képeket, hangulatokat, színeket gyűjt; hangokkal, zörejekkel kísérletezik. A 'Tragedia Endogonidia' 11 hivatkozásokban, utalásokban oly gazdag előadásában Castellucci a tragédiára és a metamorfózisra koncentrált.
Castellucci legújabb darabjában, a Hey Girl!-ben már nem metaforákból építkezik, hanem mozgásból. Tiszta mozdulatokból. Az egyes nézőt kívánja megszólítani, nem a teljes közönséget. Castellucci arra kéri a nézőket, hogy emlékeiket és asszociációs képességüket maguk mögött hagyva egyszerűen csak figyeljenek. Micsoda kihívás!
Két színésznő, szavak és mondatok és a társulat által megálmodott színpadkép összefűzött együttese új realitást képez, szégyenlősség nélkül beszél színházról, nőiségről, előadó-művészetről és a festészet drámaiságáról.
Castellucci előadásainak magyar vonatkozása is van: az olasz művész állandó alkotótársa ezúttal is a Cesenában élő magyar vizuális művész, Zimmermann István.
A(z) Trafó előadása
Hozzászólások