Az operett születéséről Huszka Jenő így vall: ?Az első világháború nyomta rá a bélyegét a Lili bárónő keletkezésére: Martos Ferenc, a szövegíró akkor már évek óta Svájcban élt, ilyenformán a librettó folyton vándorolt egyik országból a másikba, az akkori háborús cenzúra alatt nyögő posta szíves segítségével. A munka így meglehetősen lassan haladt. (?) Két évig dolgoztunk a Lili bárónőn, amíg azt végre letehettem Beöthy asztalára? ? emlékezett vissza Huszka Jenő egy interjúban.

A Svájc ? Budapest ? Fonyód közötti postaforgalom közvetítésével elkészült operett sorsa azonban nem volt diadalmenet. Beöthy László, a Király Színház vezetője ugyan rábólintott a bemutatóra, de azt kérték Huszkától, hogy húzzon ki néhány számot az operettből ? köztük a Tündérkirálynő légy a párom kezdetű duettet. A sértett zeneszerző, ? aki ennek a dalnak a szövegét maga írta ? elvitte darabját a Vígszínházba, ahol bár elfogadták az operettet, mégsem mutatták be. Egy év után Huszka Jenő továbbvitte művét a Városi Színházba (mai Erkel Színház), ahol Faludi Jenő igazgató kapott a kínálkozó lehetőségen és 1919. március 7-én bemutatta a Lili bárónőt. Huszka Jenő a bemutató napján az alábbi nyilatkozatot tette: ?A szövegkönyv talán a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, előkelő: a legfinomabb vígjátéki tónusban megírva, és ami fő mindvégig érdekes. Nagy szerepe van benne a lírának is, igazi melegség árad belőle, amilyen csak igazi költő lelkéből fakadhat. Ez a szöveg valóban inspirálja a zeneszerzőt, és így élvezetes munka várt rám, amikor az operett megzenésítésére vállalkoztam. Azzal az ambícióval dolgoztam, amelyet Martos pompás szövegkönyve megérdemelt.?

Az ősbemutató Lili bárónője Péchy Erzsi, Illésházy grófja Galetta Ferenc volt. A rendező Stoll Károly, a zenekar karmestere Stephanidesz Károly. A bemutatóról így írt Ince Sándor a Színházi Életben: ?Csupa melegség és graciozitás ez a muzsika, és a Lili bárónő partitúrája olyan gazdag ötletekben, hogy más zeneszerző három operettet is csinálhatott volna belőle.?

A bemutató sikere a várakozásokat messze felülmúlta, ami folytatódott, és a történelem viharos eseményei sem tudták megtörni.

1957-ben Darvas Szilárd és Gádor Béla felturbózták a történetet, és beleírták a két Illésházy grófnő alakját. A Lili bárónő sok-sok feldolgozásban, számos rendező és még több szereplő munkája során mindig sikeres előadás volt. Még egy történet a Lili bárónőről: 1980-ban hangszalagra rögzítették a rádióban, ahol Malomszegi báró szerepét Melis György énekelte.

Szarvason Lili bárónőt - a törékeny Erdélyi Tímea alakítja, édesapját, Malomszegi bárót Nádházy Péter formálja meg, aki már számos operett bonvivánja és táncoskomikusa volt. A két Illésházy kisasszony szerepében: Agátha - Dósa Zsuzsa, Chistina - Varga Anikó, mindketten Malomszegi báró figyelmét szeretnék felkelteni. Illésházy László grófot, aki beleszeret Lilibe Boronyák Gergely, Frédit, ki Lili kezére pályázik, Maróti Attila személyesíti meg. Sasvári Clarisse színésznő célja Illésházy gróf elcsábítása és "férjül vétele", kettős szereposztásban Bardon Ivett és Szemerédi Bernadett alakítja. Becseit, az igazi túlélőt, Illésházy gróf intézőjét, Benkő Géza kelti életre. József, a szolga Magyari László, Emma, Lili komornája Balázs Henriett lesz.

A(z) Cervinus Teátrum előadása