1908-ban jelenik meg Molnár Ferenc Muzsika című novelláskötete, melyben a vásári kikiáltó és egy kis cselédlány szerelméről írt története olvasható, a címe Az altató mese. Ez lesz a Liliom alapötlete. A színművet 1909. december 7-én mutatja be a Vígszínház. A bemutatón megbukik a darab, de két évvel később, a bécsi premier után - ahol viszont tombolt a közönség - kezdi meg máig tartó világkarrierjét. Puccini operát, Gerschwin musicelt szeretett volna írni a Liliomból; ekkor még Molnár nem állt kötélnek, féltette a darabot; de később hozzájárult a Carousel, azaz Körhinta zenés darab átiratához. A színpadi hírnév meghozza a filmipar érdeklődését is. Többek között 1933-ban Fritz Lang, 1956-ban Henry King rendez filmet a Liliomból.
2006. októberében a Népligethez közeli Bárka Színház is műsorra tűzi Molnár Ferenc e csodálatos remekművét, a ligeti körhintás legendáját. Tersánszky Józsi Jenő így üdvözölte e külvárosi legendát és az írót az 1929-es Nyugatban:
"Ennek a Liliomnak a levegője, ez a szemérmességet röstellő és fojtogató, pökhendien érzelmes, és érzékenyszívű levegő, az a bizonyos budapesti, ami már függetlenítette magát Bécs atyáskodásától. Ez a levegő a kamasz nagyváros Budapesté, aki már a saját lábán akar járni és a saját hangját hallani és az ifjúság merszével ítéli meg a dolgokat."
A(z) Bárka Színház előadása
Hozzászólások