20 éves a Nemzeti Táncszínház - Gálasorozat VI.

Magyar Állami Népi Együttes - Tánckánon - Hommage à Kodály Zoltán (részlet)

A Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.

Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya.
Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.

Győri Balett - Bolero

"A Bolero-t 2012-ben készítettem a Wiener Staatsballett részére.

Ravel csodálatos zenéjéhez félve nyúltam, hiszen a Bolero klisékkel terhelt, "agyonjátszott" darab.

Előttem már nagyon sokan alkottak rá táncműveket etalon is volt közöttük, amelyekre a közönség még élénken emlékszik (Maurice Béjart, Markó Iván).

Nem szerettem volna epigon lenni és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a "történetet".

"Az én Bolero-m cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni." - Lukács András Seregi- és Harangozó-díjas

Magyar Állami Népi Együttes - Tánckánon - Hommage à Kodály Zoltán (részlet)

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekelnek: Pál Eszter/Kubinyi Júlia, Hetényi Milán

Zenei rendező és szerkesztő: Pál István Szalonna
Zeneszerző: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Orza Calin

Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Molnár Zsuzsa
Videoanimáció: Soós Andrea
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor

Táncolják:
Nők: Tetiana Baranovska, Marjai Lili Anna, Guti Gerda, Gyurmánczi Diána Harangozó-díjas, Herkovics Eszter Adria, Joó Lea Napsugár, Kovács Eszter, Tatiana Shipilova, Tüű Barbara, Matuza Adrienn
Férfiak: Artem Pozdeev, Daichi Uematsu, Engelbrecht Patrik, Jekli Zoltán, Gémesi Máté, Luigi Iannone, Thales Henrique, Szentiványi Richard, Golubkovics Gergő, Horváth Krisztián

Zene: Maurice Ravel
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Jelmez: Lukács András
Jelmezkivitelező: Herwerth Mónika
Fény: Lukács András, Hécz Péter

Koreográfus: Lukács András Seregi- és Harangozó-díjas
Igazgató: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas
Műszaki vezető: Lukács András Seregi- és Harangozó-díjas

A(z) Közép-Európa Táncszínház, Magyar Állami Népi Együttes és Győri Balett előadása