Színház

Oresztész

előadás, 100 perc, 2008.

Értékelés:

26 szavazatból
Szerinted?

A beavató színházi esteken, mint ezen az estén is, azt szeretnénk, hogy nézőink tágabb, átfogóbb képet kapjanak arról a korról, amelyben a színmű keletkezett, kultúr- és színháztörténeti érdekességek megismertetése révén együtt jussunk közelebb az adott mű világához. Mai életünk helyzeteit bátran és játékosan felfedezhetjük a drámában és az előadásban; a rendező egy-egy jelenetet megállít, kérdésekre sarkallja a közönséget, amikre a színészekkel és a meghívott színházi szakemberekkel közösen keressük a válaszokat.

Oresztész
Amikor Agamemnón hazatért Argoszba a trójai háborúból, felesége, Klütaimnésztra szeretőjével, Aigiszthosszal meggyilkolta. Agamemnón és Klütaimnésztra fia, Oresztész hosszú távollét után hazatérvén Apollón parancsára megölte anyját, hogy bosszút álljon apja halálán.
Argosz népe kiközösítéssel sújtja Oresztészt, és a gyilkosságban részt vevő nővérét, Elektrát. Nagybátyjukhoz, Meneláoszhoz fordulnak segítségért, de nem találnak meghallgatásra, főleg amikor Klütaimnésztra és Heléna atyja, Tündareosz is Argoszba érkezik, és bosszúval fenyeget mindenkit, aki lánya gyilkosait védelmébe veszi. A nép Oresztészt és Elektrát halálra ítéli. Püladész és Oresztész megölik Helénát, Meneláosz feleségét, méltó büntetéssel sújtva őt egész Hellászért. Sok gyermek atyja, sok asszony férje, fia ment érte a trójai halálba. Oresztész így akarja lemosni magáról az anyagyilkos jelzőt, és Heléna gyilkosaként kíván dicsőséget szerezni magának. Apollón azonban Zeusz parancsára megmenti Helénát, és felviszi az istenek közé. De Oresztészt és Elektrát is megmenti a halálos ítélettől, kibékíti őket Meneláosszal és argosz népével. Oresztész Meneláosz lányát, Hermionét veszi nőül, Püladész pedig Elektrát. Oresztész száműzetésbe kényszerül, melynek lejárta után Athén városába kell mennie, hogy az Eumeniszek törvényszéke elé álljon.

ÉLEKTRA
Nincs olyan néven nevezhető borzalom,
Nyomor, csapás, isten kiszabta szenvedés,
Melynek súlyát az ember nem viseli el.
Mert boldog - sorsát világért se gúnyolom -:
Zeusz állítólagos gyermeke, Tantalosz;
Ki ég és föld közt leng, reszketve a feje
Fölött függő sziklától. Büntetése ez,
Mert az istenek asztalánál ülhetett,
Ember létére - s nem becsülte meg magát,
Eljárt a szája: rossz ragály a fecsegés!
Pelopszot ő nemzette; az meg Atreuszt:
Annak szőtt az istennő baljós koszorút -
Viszályt öccsével, Thüesztésszel; de vajon
A mondhatatlant mért kell újramondanom?
Öccsének saját fiait tálalta föl.
Atreusznak közben két gyermeke született:
A híres - már ha híres! - Agamemnón, és
Meneláosz; anyjuk a krétai Aeropé.
Az isteneknek gyűlöletes Helenét
Vette el Meneláosz; Agamemnón pedig
A hírhedt Klütaimnésztra ágyába feküdt:
Tőle születtünk, egy anyától, három lány:
Khrüszothemisz és Iphigeneia meg én,
És egy fiú, Oresztész.

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2008. november 21., Nemzeti Színház

Stáblista:

Hozzászólások

Löpe 2009 júl. 29. - 15:20:11
Szerintem pedig nyugodtan felejtsük csak el, hogy "ez egy tragédia", aminek "van fontossága, feszültsége", hogy egy "anyagyilkosságról szól, amit nem lehet ENNYIRE gyerekjátéknak nézni".
Bármit lehet. A színdarab hit et nunc, csak, és kizárólag az elõadás pillanatában létezõ mûalkotás, ami egyébiránt nem egyezik a leírt drámával sem. (Vannak olvasásra és elõadásra szánt drámák, illetõleg olvasható az elõadásra szánt is, de mindhárom egymástól különbözõ.) Ilyenképpen nem lehet ugyanaz az, amit Euripidész írt, sem amit az ókorban játszottak belõle, egy harmadik alkotás Térey szövege, negyedik pedig Aföldi rendezése (pénteken, ötödik szombaton, hatodik egy hét múlva stb.)
Annyit akarok ebbõl kihozni, hogy nem helytálló azt mondani, hogy ejnye micsinález, hiszen ez egy tragédia!!!, tehát az adott elõadástól függetenül valami, aminek márpedig-igenis-tisztasor valamilyennek kell lennie, és nem lehet akármilyen, pláne nem lehet gyerekjátéknak mutatni, vagy najó, egye fene, lehet, de nem "ennyire"...
Kéretik megpróbálni elhagyni a kategóriákat, vagy legalábbis föléjük nézni. Nem kell, hogy megjelenjen a "görög tragédiák értéke", nem kell sajnálni "szegény Euripidészt".

Szerintem korrekt volt az elõadás, és valójában nem is az érdekel, hogy másoknak tetszett-e, hanem, hogy ha igen/nem, akkor miért, mik az érvek. Lehet, hogy a játék "akkor" nem volt annyira jó, nem jött/jön be a koncepció, van, ami hülye megoldásnak tûnik stb., csak a görögöktõl szakadjunk el.
4/10
rues 2009 máj. 22. - 14:42:15 4/10 Előzmény F_E_B
A rendezõ felfogása miatt a görög tragédiák értéke nem tudott megjelenni a szinházban. A szinészek küzködtek az elõadás sikeréért- sajnos nem sok sikerrel. Kár, hogy keserû szájizzel hagytuk el a szinházat és ebben nem voltunk egyedül.
hotyka 2009 márc. 08. - 13:58:09 Előzmény elolcsikoshatulpettyes
Borzalmas és érdekes egyszerre. De inkább nem tetszett. Azért az kicsit gáz,ha két három poénnak kell elvinnie egy darabot.

Én szeretem a poénokat,de gyerekek ne felejtsük el hogy ez egy tragédia. Persze jó,h kicsit oldja feszültségeket a poénok,de ez már nevetségessé tette a tragédia fontosságát,mintha parodizált volna.... Azért ez egy anyagyilkosság,ennyire nem lehet gyerekjátéknak nézni,ez már túlzás!

Egyszerûen nem tetszett a koncepciója,kicsit mintha öngólt rúgott volna magának Alföldi ezzel a befejezéssel. Egész végig moralizálnak,aztán a végén Apollón bejön és mondja: semmmi gond nincs gyerekek,majd én mindent megoldok,ergó mintha teljesen felesleges volt az egész moralizálás. Nem látom értelmét...
phanna 2009 jan. 29. - 23:11:01
Szerintem borzalmas volt.
offtopic
F_E_B 2008 dec. 12. - 18:03:42
Imadok ilyen egymasnak teljesen ellentmondo kommenteket olvasni.
Kedvem tamad tole a darab megtekintesere
elolcsikoshatulpettyes 2008 dec. 10. - 22:06:35 Előzmény ghoulish
Ma láttam, szerintem nagyon rendben van. Négyen voltunk és mindenkinek ez a véleménye. Bori kevésbé átütõ, de a többi színész mind-mind remek (Blaskó, Rába, Kulka, Garas, no és a nõk a karból). Teljesen átjön a sztori (a "dráma"), érthetõek az egyébként egyáltalán nem egyszerû viszonyok, átszövi a humor, az irónia. Jó a színpad, klasszul használják ki a lehetõségeit a színészek. Kell ennél több? Szóval hajrá Alföldi!
1/10
ghoulish 2008 nov. 21. - 00:21:33 1/10
szörnyû, szörnyû, szörnyû.
gondolat nélküli ötletbörze. csak harmatgyenge ötletekkel.
szegény Euripidész. Szegény Nemzeti Színház, Szegény közönség, szegény színészek.
Ezért kár volt újrafordítani, bár legalább a szöveg még életben tart. Sajnos a mai nyelvezetet se sikerült megértenie az alkotóknak.
Leindultunk barátaim a lejtõn. Kiszúrják a szemünk a kortárs vs. klasszikus szellemében. Ne dõlj be nézõ.