A történet Picasso születésével kezdődik, aki a spanyolországi Malagában látta meg a napvilágot. Apja, Don José maga is művész, aki korán felismeri fia tehetségét, amikor a fiú ételekből készíti el apja szobrát. Amikor Pablo elég nagy már, apja Madridba viszi, hogy ott festészetet tanuljon. Az Akadémián Pablo tehetségét elismerik és díjazzák. Ekkor Párizsba megy, de pályája nehezen indul. Egy nap apja állít be azzal a szomorú hírrel, hogy anyja halott. Amikor Don José egy almát kezd rágcsálni fia műtermében, Pablo lefesti az alma fogyásának különféle fázisait. Az eredmény a kubizmus megszületése. Az új stílusú képeket nagyon nehéz eladni. Apja azonban becsempészi fia képét egy kiállításra, ahol az általános felháborodás ellenére az egyik látogató csodálja és azonnal megveszi a festményt. A hölgy nem más, mint Gertrude Stein, a nagy írónő. Ezután Picasso egy csapásra a párizsi művészvilág központja lesz. Baráti társaságában ott van Braque, Matisse, Hemingway, Erik Satie, Apollinaire, Henri Rousseau, Vincent van Gogh és Toulouse-Lautrec. A művész további kalandjai után élete végén saját csapdájába esik, művészete iparszerűvé válik, háza még életében múzeummá alakul.
A történetben szereplő Sirkka, a finn dizőz dala, mint ma már tudjuk, egy halétel receptje. Mivel a film rajongói számára ez sokáig nem volt köztudott, most meglepetésül közöljük a dalszöveg fordítását: "Végy vizet, sót, aztán vajat és lisztet, és gyúrd össze, gyúrd, csak gyúrd. Aztán fogd a halat, a szalonnát és tedd rá a tésztára, kedvesem. Tedd be a sütőbe, és egy időre feledkezz meg róla."
A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások