Szirén(a)/Siren

előadás, 2011.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

3 napon át 30 mozgó fémszobor uralja majd a teret, a Trafó üres nagytermét. A produkció kedvéért teljesen átváltozik a Trafó: kikerülnek a székek, eltűnik a teljes tribün, soha nem látott tér keletkezik a nagyteremben - ide érkeznek Ray Lee kisebb és nagyobb szirénjei-szirénái. A fémdarabokból és ablaktörlő motorokból készített szobrokon a forgó propellerek szárnyai között árnyalatnyi az eltérés: ez hozza majd létre a különböző hangokat és azok ritmusát. A "szirénák" minimalista zenéje, szokatlan ritmusképlete és körkörös mozgása szinte hipnotizálja a nézőket, miközben a bennünket körülvevő láthatatlan erőkről is elgondolkodtat.

A világot megjárt, többszörösen díjnyertes installáció alkotója, a brit Ray Lee zeneszerző és előadó, akit az elektromágneses sugárzás, különösen pedig az foglalkoztat, hogy hogyan lehet a hangot a láthatatlan jelenségek megragadására használni. Lee nem mindennapi alkotó: a The Robotic Theremin Ensemble nevet viselő együttesben például 3 robot a "zenésztársa" és volt olyan produkciója is, melyben hangosbeszélő tölcséreket "lóbált-hintáztatott" az emberek felett!

"Amikor elkezdtem dolgozni, nem is sejtettem, hogy ebből a munkából születik meg a Szirén(a), ahogy azt sem gondoltam, hogy egy olyan minimalista kompozíció születik belőle, ami bejárja a világot." (Ray Lee)

Az installáció eredeti helyszíne egy hidegháborús katonai hangár volt, így a szirénák sajátos világa és hangja kettős jelentést kapott: "Tetszett maga a szó, hogy sziréna és izgatott az, hogy ez a hang milyen veszélyérzetet kelt az emberekben, de a produkció furcsa módon elégikus is: az én szirénáim hangja inkább egy éteri kórusra hasonlít, mint a légiriadóra, amit a "sziréna" szó első értelmében sugall." (Ray Lee)

"Én nagyon szeretem a szirénák hangzását, amikor rá vannak hangolva a rezgéskeltőre, és beindulnak a forgókarok. Az a hang a világon semmihez sem fogható. Valami egészen magával ragadó élményt nyújt, vibráló, szikrázó élményt, ami hihetetlenül föllelkesít. Teljesen el lehet veszni a hang rengeteg szintjének komplexitásában. Zenei élmény, az biztos. Egyszer megpróbáltam úgy hangolni a rezgéskeltőket, hogy disszonáns legyen a hangzás, de nem bírtam elviselni. Olyan hangzást akarok elérni, amit a közönség szívből tud szeretni." (Ray Lee)

A(z) Trafó előadása

Bemutató időpontja:

2011. január 14., Trafó

Stáblista

Hozzászólások