Szüleink szexuális neurózisai

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

Gyerekkorában ki ne leste volna meg - akaratlanul is - szülei hálószobájának titkait? Ismerős ez? Alighanem mindenki átélte ezt a megrázó és nagykorúságát előkészítő tapasztalatot. A kitűnő svájci drámaíró, Lukas Bärfuss hősnőjével, Dorával is ez történik. És a szexualitáson keresztül nekilát felfedezni a világot. Igen ám, de Dora nem átlagos teremtés. Megoszlanak róla a vélemények. Vadóc? Ösztön-lény? A természetesség és őszinteség eszményképe? Vagy inkább perverz férfifantáziálgatások tárgya? Esetleg csak genetikai selejt? Vannak szülei, van főnöke, orvosa, csábítója, és mindegyikük másképp látja ezt. És mindegyikük úgy érzi, tanítani-idomítani kell a lányt. Közben Dora csak egyet akar: hogy szeressék és fogadják el. Alkalmazkodik. Gépiesen átveszi környezete, tökéletesnek hitt világa szókincsét, gondolkodásmódját és használni próbálja. Ezzel pedig végzetesen összekuszálja a szálakat. Mi lehet ebből?

A svájci író darabja egyszerre érzelmes és elgondolkodtató. Fekete humora önkéntelen. Abból adódik, hogy a félkész felnőtt Dora története görbe tükre a kész felnőtt világénak.

A(z) Stúdió "K" Színház előadása

Stáblista

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

Hozzászólások

Szerintem Dora sokkal inkább anyja visszafolytott, nem kiélt szexuális életét teljesítette ki. Ez pont a hirdetésbõl és kempinges jelenetbõl derül ki, valamint abból, hogy Dora és anyja között nagyon sok a hasonlóság (ruha ugyanolyan, hasonló illat...,)ezt az apja is megjegyzi. Mégha Dora fõnökének voltak is neurózisai, azok nem jelentõsen hatottak a lányra. Az apja viszont ugye két oldalról is impotensnek bizonyult az apai szigort kifejezõ keze törötten lógott bekötve (Dora verést kér a Finom úrtól!), illetve a felesége 3. személyt kellett bevonjon a szexuális életükbe (utóbbi bizonyítja Dora anyjának elõzetes frusztrációját, mire eljutottak idáig)!

S Stúdió K színészei ebben a darabban is nagyot alakítottak, gratulálok nekik!
Ami viszont nem tetszett -és ebben vitatkoznék az elõttem szólóval - hogy hiányzott a feloldás, a katarzis a mû végérõl. Jó lenne néha egy-egy felemelõ darabot is látni a színház mûsorán.

Válasz

8/10

DORA Sopsits Árpád Stúdió K
Annyi jót és szépet írhatnánk Lukas Barfuss "színpadi lányregény"-ének legújabb, a kitûnõ kaposvári, Réthly Attila-féle produkcióval egyenrangú bemutatójáról!
A hátrányba szorított etnikumok, érzékszervileg, fizikailag korlátozottak mellett, a nyugati társadalmakban egyre több szó esik a mentálisan sérült emberekrõl is. Szinte már sikk tolókocsis gyermeket nevelni, persze, egészen más, ha valaki vállal egyet, vagy ha a genetikai szeszély méri rá ezt a sorscsapást. A gyógyszerekkel agyatlanított Dora szüleinek döntése, hogy tabletták helyett a pszichiáter választják, szeretnék bakfis lányukat érzõ, eleven embernek látni, még ha ez beláthatatlan kockázatokkal isjár. Az életre, világra rácsodálkozó
Truffaut-i Vad Gyerek, vagy Herzog Kaspar Hauserje a társadalmi, emberi ellentmondások feltárására ad alkalmat, az író más utat választ. Hõsnõje a szexben találja meg a teljesebb értékûvé válás lehetõségét, sorsának állomásait követjük a kiemelkedõen megalkotott elõadásban.
Sopsits Árpád a dialógok kibontására teszi a hangsúlyt, az összes szereplõ állandóan jelen van, a parányi tér gazdaságosan kihasznált szegleteiben. Folyamatosan figyelik a történéseket, egy ízben, egy szerencsés módon nem naturálisan jelzett szerelmi aktus után, a kanapéra hanyatló pár fölött, igazságosztó istenségekként magasodnak. Nemigen találkozunk a
szülõk szexuális neurózisaival: Nyakó Júlia lányáért minden áldozatra képes anyája magától értetõdõen, hirdetések útján keresi az erotikus örömöket, inkább a furcsa zöldséges-fiú, Lovas Dániel küzd neurotikusan elfojtott vágyakkal. Illatszer-vigéchez méltó, kifínomult szaglással vadássza vágyainak tárgyát, a szadizmust rejtõ jó modor húrjain mesterien játszó Kaszás Gergõ. Exkluzív epizódjában Horváth Zsuzsa a gyakorlati szexuálpszichológia nagydoktorának bizonyul, Spilák Lajos zenében, narrációban egyaránt a darab szerkezetének kirajzolását segíti.
Dora orvosaként Nagypál Gábor ismét színészi sokoldalúságáról gyõz meg. A kóbor lelkek zavaros világában, rezignált intellektusával tartja az egyensúlyt, sejtve, hogy megfontolt tanácsait sutba dobja az érzékletes valóság. Jószándékú felvilágosító monológja józan mondatokból épít gondolati katedrálist, könnyed tempóváltásokkal tartja a feszültséget, a ki-
munkált arányosság, a szuggesztív jelenlét mestermûve.
A zsigeri életet élõ lány meghallgatja ugyan, de az õ tetteit öntörvényû animalitása vezérlii. Nézése mereven ugrál jobbról-balra, az értetlenség elõl a "nem tudom"ba menekül, vágyait felfedezve azonban direkt következetességgel törekszik megvalósításukra. Fura egy szerzet, bár nem egy megnyilvánulásában ösztöneink céltudatos gesztusaira ismerünk. Törékeny fizikum és bármennyire fejletlen, mégis állhatatos lélek. Arcának ezerféle rezdülése van, a belsejében tomboló kétségek, álmok, érzelmek mind megtalálják a felénk sugárzó hullámhosszot. Elõször klinikai tárgyként szemléljük, ám lépésrõl lépésre, egyre közelebb vonz magához. A pályaudvar búcsújelenetben csak álldogál elesetten, a bizonytalan kétely és a vágyott remény mezsgyéjén, valami megfoghatatlan forróság tör fel bennünk,
a katarzis izzó lehelete, így visszanézve, nem is tudjuk, minek annyi szépet és jót írni, amikor errõl az estérõl egyetlen név is elég: Homonnai Katalin.

Értékelés:

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon