pedig a szemem könnyezik.
Az én szemem sűrű felhő,
s onnant ver engem az eső.
Gyere rózsám béküljünk meg,
mi egymásnak engedjünk meg.
Mind így voltak kik így jártak,
mind megengedtek egymásnak.
Úgy fáj az én gyönge szívem,
nem tom tiéd fáj-e vagy nem.
Fáj, es annak mit tudsz tenni?
Mikor ennek így kell lenni.
Nyujtsad kezed bár egy felet,
s egymással béküljünk meg.
Nyújtsad kezed keresztesen,
búcsúzzunk el örökösen.
A(z) MOHA - Mozdulatművészek Háza (Mozdulatművészeti Stúdió) előadása
Hozzászólások