Fantasztikusan jo eloadas, modern, nagyon szorakoztato, kituno rendezes, kituno szineszek, mindenkinek nagyon ajanlom! Raba Roland es Kaszas Gergo kulonosen nagyot alakitanak. Shakespeare tele van orok emberi mondanivaloval, es ez a rendezes nagyon jol kommunikalja a darab lenyeget a mai nezoknek. Sot, meg talan ennel is tobbet - Raba Roland remek Jago-ja a manipulativ, amoralis politikai manipulator iskolapeldaja, konnyen eszunkbe juthat rola nem egy mai ismert kozeleti szemelyiseg... Otellot nem vigjatekkent tartja szamon a dramairodalom, de ez a produkcio tele van hihetetlenul humoros,ironikus es nagyon szorakoztato jelentekkel es sziporkazo rendezoi megoldasokkal - annyira, hogy a nezok szinte vegig nevetik az eloadast, bar ez semmit sem von el a darab mely dramai mondanivalojabol. Az elmult honapok egyik legjobb produkcioja - meg kell nezni!!!

Az egyik legjobb Shakespeare-adaptáció amit valaha láttam. Zsótér visszahozta oda ahova az avoni hattyú szánta: a hétköznapokba, a valóságba. Megfosztotta a rárakódott hamis pátosztól, az érzelmeskedéstõl, a hõsöktõl. Vannak benne ehelyett aljas és becsületes, hibázó, féltékeny, de mindenképp hétköznapi emberek.

Kaszás Gergõ színészi jelenléte pazar. Képes arra, hogy belül semmisüljön meg, ahelyett hogy hazudjon egy nagyon azzal, hogy nem rájátszik a becsületességére, a hõsiességére. Nem akar hatásvadász, nem akar hazudni. Egyszerû Othello ez, mint a faék. És ezt a legnagyobb elismerés hangján írom.

Rába Roland pofátlanul zseniális Jago, a legjobb amit filmben/színpadon láttam és ez a kedvenc Shakespeare-mûvem. Improvizatív, álszent, humoros Jago-t formál meg. Rengeteg kétértelmû gesztussal él. Méltó párja neki Nagypál Gábor, mint Rodrigo és Homonnai Katalin Emília szerepében. Ellenpontozzák õt és ziccerbe hozzák. Földeáki Nóra pedig végre nem egy szûzk....t jelenít meg, hanem egy tûzrõl pattant felszabadult szerelmest, aki intellektuális párbajt vív az ördöggel.

Egyedül Kovács Krisztián túlmozgásos Cassio-ja zavart. Kért tõle valami alkatidegent a rendezõ. Akkor meggyõzõ, amikor leül, a lábát rázza idegességében és passzívan felrobban az elkeseredettségben. Sajnálom, hogy Zsótér túl hiú volt és nem engedte meg a színészének, hogy az ösztöneire hallgasson és felépítse a saját Cassio-ját.

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

OTHELLO---Zsótér Sándor---Stúdió K
Fontos az alcím: " a néger mór", hiszen az arabok nem feketék, de a "szerecseny" tényleg sötétbõrû. Ambrus Mária, Ungár Juli és Zsótér Sándor teljesen újjáformálja a textust, továbbfejleszti a szituációkat, átértelmezi a karaktereket, aktualizál és minden ízében élvezetesebbé alakítja a híres történetet. Vendégszövegek, mai beszólások, József Attila, Petõfi, "168 óra" és István, a király...
Brabantio kezdõjelenetét még sohasem láttuk teljes egészében, a súlytalan expozíció itt sûrû feszültséget hordoz. A végre újra látható Molnár Erika elsöprõ dinamikával játssza a dühöngõ apát. A színen teázó asztalka pöttyös plexi-terítõvel, fehér dominó, csészék, kedélyes étkezõ-nappali, a hûtõben Cola és NÉGERcsók, a friss lehelletet NEGRO biztosítja.
Jagó kezében narancsszín kendõ elõlegezi meg az ominózus, tarkamintás, rózsazsín bûnjelet, csokizabálás közben, csámcsogva szövögeti aljas tervét. Gusztustalan pondró, ám vág az esze, fondor ármányát éles emberismeret, csavaros logika vezérli. Rába Roland, annyi méltatlan, rosszul osztott, rosszul játszott szerep után parádés alakítással lep meg. Ragyogó deklamációval szinte rágja, habzsolja szavakat, legyûrhetetlenül aktív, baziliszkusz-sze-
mekkel hipnotizálja az õrületbe jóhiszemû áldozatát. Színészi, rendezõi mestermunka, magában eseménnyé avatja a produkciót. Észrevétlen helyezi el sistergõ poénjait, feledhetetlen szörnyû Nemzeti Giccsünk, az István-show parodisztikus idézése.
De hát nincs egyedül! Kovács Krisztián lúzer-remeklései után hipermozgékony, majdnem epilepsziás rohamokat produkál Cassióként, heveny kitörései azonban mindig a szigorú arányosság kereteiben belül maradnak. Nagypál Gábor tétován tébláboló Rodrigó, Lodovico szerepében Spilák Lajos, Montanó-ként Sipos György erõsíti a makulátlan összjátékú
együttest. Zsótér Sándor kihasználja a lehetõséget, hogy végre nem társulati kötelezettségek szorításában dolgozhat, a Stúdió K tagjai és a vendégek tökéletes egységben valósítják meg eredeti invencióit. Nem kötik berögzült szabályok sem: egy jelenet közben Brabantio átoson a játszók között, kimegy az utcai ajtón, hogy kívülrõl, onnan léphessen majdand be.../!!!/ Rengeteg apró gesztus, piciny geg, kósza jelzés erõsíti az atmoszférát, félreismerhetetlenül zsótéri a stílus!
Kaszás Gergõ, megszabadulva maníros csöndjeitõl, puszta létezésével teremti meg figuráját, komor antréje egybõl a formátumos hadvezért mutatja meg. Fölényes nagyvonalúsága percek alatt, szemünk láttára roskad a tépelõdõ féltékenység poklába, fojtott indulata romantikus habzás nélkül, iszonyatos belsõ energiákkal emészti el a józan eszét. "Nehéz szí-
nest játszani" - suttogja félre, gyönyörûséges munkája igazolja, hogy érdemes.
És micsoda Nõk!!! Bianca félreesõ szerepét Nyakó Júlia titkos tartalmakkal tölti meg, ha Othello látná, nem képzelné, hogy mellette más is kellhet... A csöndes komolyságában hiteles Desdemona és két tûz között õrlõdõ szolgálója, Emilia meghitten beszélget az alkonyi homályban. Az egyik nem érti, a másik eltitkolja, mi baja is van a néger mórnak. Rezzenéstelen béke, a mozdulatlan levegõben tragédia árnya settenkedik. Dúdolgatnak halkan:
"I love silence, I love peace, I don't wanna see police, I don't wanna hear police..." A sátáni gonoszság, a kiszolgáltatott butaság, a cselszövények mocsarában a mennyei tisztaság, az emberi természet szépsége fénylik Földeák Nóri és Homonnai Katalin utolsó jelenetében.
Klasszikus érték mai valutában, Zsótér Sándor és társulat remeklése, nagy-nagy elõadás a kis színpadon.