A világon egyedülálló 100 Tagú Cigányzenekar Magyar Örökség-díjas. Nevét az Aranykönyv és a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma őrzi.
A zenekar egyesületi jogállással jött létre Budapesten 1985. november 2-án. Elsőként Magyarországon, mint non-profit cigány kulturális egyesület.
A zenekar létrejöttét, megalakulását 1985. áprilisában id. Járóka Sándor az akkori prímás király (koronázás: 1973. Detroit USA) temetése adta meg. Az ötlet néhány jó érzékű, éles eszű muzsikusnak, akik abban a több száz zenész alkotta zenekarban játszott, akik végső útjára kísérték a felejthetetlen prímás és nótaszerző Járókát. Úgy gondolták, hogy ne csak ez a fájdalmas esemény hozza össze az ország több városából és a fővárosból összegyűlt kiváló muzsikusokat, hanem megszervezve nagy létszámú koncertképes zenekart lehetne, kéne összehozni. A "szikra" kipattanásától sok előzetes megbeszélés, szervezés, kapcsolatfelvétel történt. Az ország muzsikusaival hét hónap eredményes előkészület után megalakult 1985. november 2-án hivatalos nevén a Budapest Cigányzenekar. Nevük, csak később lett a muzsikusok által "elkeresztelt" és, azóta világhírű 100 Tagú!
Berki László, Mészáros Tivadar, Boross Lajos, Banyák Nándor és még lehetne sorolni az alapítókat, az 1984-es Vonópárbaj győzteseiből, a főváros különböző együtteseiből - Állami Népi Együttes, BM Duna Művészegyüttes, Honvéd Művészegyüttes, Budapest Tánc Együttes - a Rajkó Zenekar volt tagjai és az ország legjobb vendéglátós muzsikusaiból verbuválták össze a 138 fős monstre zenekart.
Dr. Gyenes József elnök, Boross Lajos elnökhelyettes és Berki László művészeti igazgató irányításával, az első próbák a Magyar Állami Népi Együttes színháztermében kezdődtek meg. Budapesti koncertjei során néhányszor meglátogatta a zenekar próbáit Cziffra György az egyesület tiszteletbeli elnöke. Elismerő szavai nagy reményt és önbizalmat adott a zenekar - e kezdeti szakaszában. 23 próba előzte meg a bemutatkozó koncertet. 1986. március 22-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál Keretében az új, Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében teltház előtt lépett fel az együttes.
Az MTV, az előadást "a televízió hétvége" c. műsorában sugározta. A koncertet a népszerű televízió bemondónő Lőrincz Gabriella és a Liszt-díjas zongoraművész és kiváló konferanszié, Antal Imre vezette. Óriási siker volt! Másnap a sajtó címoldalon számolt be a koncertről és méltatta a világon egyedülálló eseményt.
Európa, Ázsia, Amerika, Ausztrália, Új-Zéland számos városában koncerteztek és szórakoztatták a nagyérdeműt. A zenekar 140 fős taglétszáma többségben Budapesti, de ingáznak az ország különböző részeiből, Debrecenből, Miskolcról, Szombathelyről, Veszprémből, Salgótarjánból, Ózdról, Kecskemétről, Dunaújvárosból, Berhidáról, Kápolnáról, Pécelről, Balatonfüredről, Érdről cigány muzsikusok, így képezve az országos kiterjedését az egyesületnek.
Fennállása óta a zene és a kultúra nagyköveteként több mint 1000 koncertet adott az ország legkisebb településének kultúrházaiból a világ számos híres koncertteremig, számot adva a magyar és cigány kultúra és a cigányzenekarra hangszerelt, klasszikus zene magas szintű előadásáról.
A repertoárban megtalálható - Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Brahms, Sarasate, Strauss és még sok híres zeneszerző művei. A jelenlegi műsor első részében magyaros és cigányos zenét, míg a második részben, nemzetközi klasszikus zene hallható.
A zenekar örökös, tiszteletbeli énekes szólistája a cigánynóta királynője Bangó Margit, aki mint a zenekar szólistája a zenekarral együtt kapta a Magyar Örökség Díjat 2000-ben. Sok sikeres hazai és külföldi közös fellépés után, Bangó Margit önálló társulatot alapított és továbbra is sikert-sikerre halmoz, de mint vendégművész a 100 Tagú Cigányzenekar meghívására alkalmanként együtt lép fel a zenekarral.
2000-ben a zenekar bekerült, a Guiness Rekordok könyvébe.