A magyar mozikba többségében olyan hollywoodi filmek jutnak el, amelyekben az amerikai hősöknek kell szurkolnunk. Készülnek persze olyan amerikai produkciók is, amelyek kritikusak az ország geopolitikai szerepével kapcsolatban – lásd a vietnámi háborút feldolgozó drámákat –, de azok inkább a szabályt erősítő kivételek. Lássunk most olyan filmeket, amelyekben kivételesen nem a szovjetek, a németek vagy a vietkongok gonoszkodnak.

Kárhozottak összeesküvése (1950)

A grúz Mihail Kalatozov leginkább a Szállnak a darvak című filmjéről ismert – ez az egyetlen szovjet alkotás, amely elnyerte az Arany Pálmát Cannes-ban –, de készített politikailag elfogultabb propagandafilmet is. A Kárhozottak összeesküvése egy amerikai nagykövetről szól, aki egy meg nem nevezett kelet-európai országot szabotázzsal arra akar kényszeríteni, hogy vegyen részt Truman elnök 1948-as segélyprogramjában, a Marshall-tervben.

A valóságban Truman programja jó hatással volt a nyugat-európai nemzetek gazdaságára, a film azonban azt a látszatot kelti, mintha a legtöbb országot kényszerítették vagy zsarolták volna, hogy kövesse az Egyesült Államok gazdasági elképzeléseit.

A nagykövetet a James Bond-filmek gonoszaira hasonlító figuraként ábrázolják,

akit az sem hat meg, amikor tudomására jut, hogy tevékenységével mekkora szenvedést okoz.

Az ezüstszínű por (1953)

A szovjet szatíra főszereplője a Samuel Steel nevű tudós, akit a tudománynál jobban érdekel a pénz. Úgy gondolja, hogy a legjobb módja a meggazdagodásnak, ha egy különleges fegyvert hoz létre, ezért egy újfajta radioaktív porral áll elő, ami mind az amerikai, mind a szovjet kormány figyelmét felkelti.

Steel számára csak a fehér emberek és az amerikaiak a fontosak, mindenki más feláldozható, és ezt a véleményét szívesen ki is fejezi. "Adjatok nekem egy repülőgépet tele koreaiakkal és kínaiakkal, és máris kitalálok egy kiváló módszert az emberek megölésére" - mondja egy ponton a külügyminisztérium tagjainak.

A film azt sugallja, hogy nem ő az egyetlen amerikai, aki se istent, se embert nem ismer.

A férfivel végül végez egy kapitalista, aki ellopja utána a találmányát.

Mr. Freedom (1968)

A Prime Video nagy sikerű sorozatának, A fiúknak az antihőse, Homelander előtt is létezett már amerikai szupergonosz. Az egyik legkorábbi példa a Mr. Freedom című francia filmben található, amelyet az amerikai emigráns William Klein rendezett. Ebben a fehér nacionalista szuperhős, Mr. Freedom (Szabadság úr) megpróbálja megakadályozni, hogy a kommunisták átvegyék a hatalmat Franciaországban, és közben egy francia szuperhős meggyilkolása ügyében is nyomoz.

Mr. Freedom emellett már a nyitójelenetben végez egy fekete családdal, később pedig

arról szónokol, hogy a feketék, a zsidók és az ázsiaiak miért nem kerülhetnek be a társadalom felsőbb rétegeibe.

Klein filmje Amerikának azt a gyakorlatát kárhoztatja, hogy hajlamos más országok ügyeibe beavatkozni, és azt sugallja, hogy Franciaországnak nincs szüksége Amerika segítségére. Miután erre a felismerésre jut a címszereplő is, megöli magát azzal az atombombával, amellyel el akarta pusztítani az országot.

Szentjánosbogarak sírja (1988)

Isao Takahata szívszorító animéje egy fiatal testvérpár sorsát követi végig a második világháború sújtotta Japánban. Szeita és alig négyéves kishúga, Szecukó apja egy hadihajón szolgál, amikor anyjuk életét veszti egy bombázás okozta tűzvészben – az akkor még javarészt fából és papírból épült japán városokat egyszerűen elsöpörték az amerikai légitámadások. A két árva egyik nagynénjükhöz kerül, ám hamarosan kiderül, hogy a háborúban elszegényedett, bizalmatlanná vált társadalomban csak magukra számíthatnak, és kénytelenek egyedül szembenézni a háború poklával.

Nemcsak vizuálisan, de a párbeszédeken keresztül is megfogalmazza az amerikai megtorló stratégiák kritikáját a film. Míg Japán a háborúban csak az amerikai katonákat támadta, addig Amerika japán városokat bombázott, rengeteg civil életét oltva ki ezzel.

Veszélyes őrjárat (1986)

A szovjet gyártású akciófilmben a vietnámi háború veteránját, Jack Hessalt őrnagyot követhetjük, aki ki nem állhatja a Szovjetuniót. Az a terve, hogy ellop egy rakétát, megtámad vele egy amerikai anyahajót, és úgy állítja be, mintha a szovjetek tették volna. Így Amerika kénytelen lesz bosszút állni. Pechére a szovjet kormány még azelőtt tudomást szerez a tervéről, hogy végrehajthatná.

Míg a hollywoodi filmekben általában az amerikai erők azok, amelyek több száz ellenséges katonát mészárolnak le, ezúttal az amerikaiak kerülnek a fegyver rosszabbik végére. A film annyira provokatív volt, hogy a bemutatója után a szovjet kormány leállította az Amerika-ellenes akciófilmek gyártását, nehogy emiatt eszkalálódjon a hidegháború. A hazai közönségnek mindenesetre tetszett a produkció,

az 1986-os moziéveben 40,7 millió nézővel a toplista 2. helyén végzett a Szovjetunióban.

A csendes amerikai (2002)

A Graham Greene regénye nyomán készült film 1952 őszén indul, a forrongó Vietnámban. Ide érkezik egy fiatal amerikai orvos, Alden Pyle (Brendan Fraser). Nagy lelkesedéssel lát neki küldetésének, hogy gazdasági segélyprogramjával segítse a szabadságáért harcoló vietnámi népet. Saigonban találkozik és összebarátkozik a London Times tudósítójával, Thomas Fowlerrel (Michael Caine). Rövidesen azonban elbűvöli és valósággal rabul ejti Fowler fiatal vietnámi szeretője, Phuong (Do Thi Hai Yen), és a három ember elsöprő erejű, viharos szerelmi háromszögbe sodródik, mely meglepő felfedezésekhez, s végül gyilkossághoz vezet.

A film, ahogy ajánlónkban írtuk,

az amerikai külpolitika esszenciájának a leírása, annak a fajta naiv - vagy ostoba? - küldetéstudatnak, természetes önzésnek és erőszakosságnak az összegzése, aminek eredményét jól ismerjük.”

A gazdatest (2006)

Bong Joon-ho filmjében, amelyre az 51 milliós Dél-Koreában 13 millió jegyet adtak el, és Tarantino szerint az új évezred egyik legjobbja, egy mutálódott kétéltű lény gyilkolja az embereket. A mutáció oka: egy katonai patológus több ezer liter formaldehidet önt a Han folyóba, és ha ez nem lenne elég nagy katasztrófa, hamarosan kiderül, hogy a lény egy halálos vírus gazdatestje.

A szennyezésért felelős személy történetesen amerikai állampolgár, utalva arra, hogy az országban állomásozó jenkik nem törődnek a környezettel. Az amerikai hadsereg még az incidens után sem mutat megbánást, és ahelyett, hogy a dél-koreai tisztviselőkre bízná a krízis kezelését, saját hatáskörben állít fel karantént. Ami még rosszabb, a lénnyel úgy próbálnak meg végezni, hogy egy még halálosabb szennyező anyagot, Agent Yellow-t öntenek a vízbe, ami egyértelmű utalás az amerikai hadsereg által a vietnámi háborúban használt Agent Orange-ra.

A film annyira Amerika-ellenes, hogy még az észak-koreai kormány is dicsérte.

Farkasok völgye: Irak (2006)

Az iraki háború egyik legvitatottabb incidense volt, amikor 2003 júliusában amerikai katonák az iraki-kurdisztáni régióban tevékenykedő török katonákat fogtak el, fejüket csuklyával takarták le, és több mint három napon át kínozták őket. Az igaz történet által ihletve készült el 2006-ban a török Farkasok völgye: Irak, amelyben a szóban török alakulat (fiktív) vezetője nem tudja feldolgozni a történteket, és egy búcsúlevelet hátrahagyva véget vet életének. A levél Polat Aldemar különlegesen képzett török titkosügynökhöz szól. A hivatásának élő Aldemart nem hagyja közömbösen barátja utolsó kívánsága: embereivel Irakba utazik, hogy szembeszálljon az emberi jogokat tipró erőkkel.

Az amerikaiak egyéb aljasságokat is elkövetnek a filmben:

rajtaütnek egy helyi esküvő résztvevőin, tűzharcot provokálnak, több embert legyilkolnak

– köztük a vőlegényt és egy kisfiút – majd az életben maradottakat teherautóra pakolják és az amerikai táborba szállítják, ahol a Gary Busey által alakított orvos kioperálja hasznosítható (azaz eladható) szerveiket, de az Abu Graib-i kínzásokat is megidézi a produkció egy gyors montázsban.

A Törökországban egy hét alatt egymillió nézőt vonzó film annak idején komoly felzúdulást okozott, mert miután Németországban is bemutatták, több politikus - élükön Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel - nehezményezte, hogy a török bevándorlók tömegestől tódulnak a "a gyűlöletet és Nyugat-ellenességet propagáló" műre.

Összeesküvés Amerika ellen (2020)

A két világháború forgatókönyve hasonlóan zajlott: amikor már szinte minden veszni látszott, jött Amerika, és megmentette Európát.

De mi történne, ha az USA nem a fasizmus legyőzője, hanem a melegágya lenne?

Ezzel a gondolattal játszik el a Philip Roth azonos című regényén alapuló hatrészes minisorozat, amely Amerika alternatív múltját egy New Jersey-ben élő munkásosztálybeli zsidó család szemszögén keresztül mutatja be. A sorozat a család történetét követi, miközben megélik Charles Lindbergh politikai felemelkedését, aki ugyan hősként tisztelt pilóta, azonban xenofób populista is, és elnökké választása után a fasizmus felé tereli az országot.

Összeesküvés Amerika ellen - Egy kis alternatív történelem mindig jól jön

Egy New Jersey-beli zsidó család azzal a rettentő ténnyel szembesül, hogy a fél Európát már elfoglaló nácik Amerikában is megjelenhetnek, ha a hős pilóta, Charles Lindbergh nyeri az elnökválasztást. Philip Roth regénye alapján.

Kritikánk

A valós Lindbergh tényleg ünnepelt hős volt, aki azzal vívta ki a világ és Amerika elismerését, hogy ő volt az első ember, aki 1927-ben egyedül repülte át az Atlanti-óceánt, és amikor 1932-ben elrabolták, majd megölték kisfiát, a „Lindbergh bébit”, az egész ország szimpátiáját is elnyerte. Lindbergh ugyanakkor fennen hirdette az északi faj magasabb rendűségét, gyakran tett antiszemita kijelentéseket, szimpatizált a hitleri Németországgal, és ellenszenvvel viseltetett Nagy-Britanniával szemben. Mindebből kifolyólag hatalmas hévvel támogatta az ország izolációs törekvéseit, szembemenve Roosevelt elnök célkitűzéseivel – így logikus döntés volt őt megtenni Amerika első (fikciós) fasiszta elnökének.

Via: Movieweb