UP!: Nap

Sosem feledjük el azt a pillanatot, amikor A szex vajon mi? c. Pain-sláger első hallgatása után üveges tekintettel bámultunk magunk elé, és a tagadás jegyében hosszú órákig orrszőrnyírónak képzeltük magunkat. Bár az UP! szerzeménye nem okozott hasonló kultúrsokkot, azért a vibráló WTF betűsor bizony megjelent lelki szemeink előtt. Leginkább azért, mert a Nap témaválasztását, irányvonalát és videóklipjét tekintve is hasonló benyomást keltett a zenetévék korabeli felhozatalában, mint kertitörpék között egy tengerimalac hupikék lovasszobra. Értsd: bár kilógott a sorból, sok köszönet nem volt benne - pláne napi harmincszori adagolásban. Ez utóbbit utólag akár amolyan megelőlegezett kompenzációként is felfoghatjuk, lévén a zenekar slágerek számának terén a skót-felföldi halhatatlanok jelmondatát követte.

Mohó Sapiens: Angyalbőrben

A susogós dzsogingban és stricikopogóban feszítő vállalkozók aranykorában több mint gigászi öngól lett volna azzal haknizni, hogy a Rendőrtiszti Főiskola életre szóló kalandra készíti fel a hallgatókat. Így aztán a magyar Rendőrakadémia-koncepció egy még nyomasztóbb környezetben, a Magyar Honvédség berkeiben valósult meg. Az Angyalbőrben c. sorozat pedig egy országgal ismertette meg a főcímzenét jegyző Mohó Sapiens nevét. A zenekar egyben az élő bizonyíték volt arra, hogy a keleti blokkban is volt már élet a The Rembrandts előtt, és korántsem ők voltak az első formáció, akiknek egyetlen slágere egy sorozat főcímzenéje volt. A one hit wonder-léthez pedig talán az is hozzájárult, hogy az Angyalbőrben c. dal refrénje hangyányit idealizált képet festett a korabeli sorkatonaság intézményéről. Ugyanakkor képtelenek vagyunk nem belegondolni a „tuti jó buli vár rád, csupa formás gyönyörű lány” sor mekkorát ütne manapság egy határvadász toborzóban. (No, de távol álljon tőlünk, hogy hasonló ötleteket adjunk ebben a sokat látott országban!)

XL Sisters: Nagy test, nagy élvezet

A korai 90-esek cowboycsizmás-fejkendős magyar rock’n’roll-hulláma – pontosabban annak Sex Actiont követő másodvonala – olykor önkéntelenül is bemutatta, hogy festenének a Pokol Angyalai Babettán és Riga Mopeden. Ennek tetejében az XL Sisters jó eséllyel rendszeresen fizette a Pankrátorok a Koleszterinért Egyesület tagsági díját is. Fizimiskájuk mellett ezt sugallta Nagy test, nagy élvezet című szerzeményük is, mely épphogy slágerré érett, a csapat már fel is oszlott. A legenda szerint közvetlenül azelőtt, hogy a Rapülők vendégeként léptek volna színpadra, megvalósítatlanul hagyva ezáltal minden idők egyik legszürreálisabb lineup-ját.

Orsi: Ha lemegy a nap

Nincs kétségünk afelől, hogy mindenki Ganxsta Zoleeja fejében pályafutása során megfordult néhányszor a „hogy az úristenbe’ kerültem én ide?” gondolat. De talán még sosem annyira markánsan, mint amikor először szembesült az Orsi-féle Ha lemegy a nap klipjével. A legenda szerint minden idők legtúljátszottabb sulidiszkós slágerének egzotikus kollaborációja úgy jött létre, hogy Tunyogi Orsi és a Kartel ugyanazon stúdióban rögzítették aktuális lemezüket, és meghívták egymást egy pro- és kontra vendégszereplésre. Ezek utólagos felhánytorgatása során nyilvánvalóan Orsit viselte meg kevésbé, ugyanakkor a szóban forgó dallal be is írta magát a magyar one hit wonderek történelemkönyvébe. És bár a Minden csepp méz és az Adj gázt címekkel előrukkolt még slágerkísérletekkel, ezeket ma már vélhetőleg csak azok tudnák felidézni, akik két hete ébredtek fel 1997 óta tartó kómájukból, miután fejen találta őket egy pár Buffallo-cipő.

E-mail: Lehet, hogy ő

Már 22 éve sem kellett áldozati cickányok beleiből jövendölő mentalistáknak lennünk, hogy megjósoljuk, mekkora karrier vár egy E-Mail nevű formációra. (És ha már itt tartunk, talán nem halálos vétek megemlékeznünk az SMS együttesről sem.) Bár, ha figyelembe vesszük, hogy egy mai napig használatos formátumról/informatikai fogalomról beszélünk, talán a ?Syntax Error több szempontból is találóbb lett volna. Ami miatt azonban az E-mail mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után, az az énekesnő személye. Miután ugyanis Czifra Noémi műsorvezető dalra fakadt, nem hagyott minket nyugodni a kérdés: vajon mekkorát hasított volna anno az ország Rózsa Gyurija egy hasonló ugribugri popegyüttes élén.

KOOL: Itt van a party

A 90-es évek végi tánczenei dalfelhozatalból hiányzott egy újabb imbecillis bulihimnusz, mint szalmonellás mignonból a radioaktív ételszínezék. A K.O.O.L. nevezetű formáció azonban történelmet írt azzal, hogy túzokok közt nevelkedett, leszázalékolt kultúr-Mauglik által csak „PARTI”-ként emlegetett jelenségre „PÁÁÁDÉÉÉ”-ként hivatkozott. A rapbetétek azonban szempillantás alatt feledtették a mű legfőbb erényét, míg végül teljes bizonyossággal állíthattuk: sokkal inkább mennénk olyan házibuliba, ahol tojáslikőr és citromos sör az italfelhozatal, fékevesztett limbózás veszi kezdetét, mindeközben pedig a Világslágerek Pataky-módra üvölt a hangfalakból.