Aki volt már Kotrijkben, pontosan tudja, hogy az örökké felhős, nyomott égbolt, az egyszínű betonfalak és az iparnegyed maradványai miért ihlették meg az Amenra körüli, első ránézésre szektaszerű zenei-szellemi csoportosulás, a Church of Ra (Oathbreaker, Hessian, The Blackheart Rebellion, stb.) zenekarait. Az ezredforduló lázadó kamasznemzedéke - élén az Amenrával - igen hamar megtalálta saját formanyelvét a (post-)hardcore nyers erejében, az Isis és a Neurosis-féle post-metal monolitikus súllyal hömpölygő, komplex és atmoszférikus dalszerkezeteiben, és az Amenra identitását meghatározó, egzisztenciális-filozofikus kérdések feltételében, és főleg megválaszolásában. “A kezdetektől fogva az volt a célunk a MASS-lemezekkel, hogy létrehozhassunk egy közös felületet az önreflexióra (...), arra a pillanatra, mikor térdre rogyva olyan kérdéseket teszel fel, melyeknek nincs válasza. Ekkor válsz “hívővé” - ez a frontember, a szólóban CHVE néven alkotó Colin definíciója arra a reménykeresésre, ami az Amenra-albumok mozgatórugója. És ahogy a sorban hatodik MASS-lemez is az élet fájdalmát állítja középpontba, úgy az Amenra megrázóan emberi, felkavaró és spirituális értelemben is megtisztító hangzása sosem volt ennyire tapintható. A flamand betétekkel, borzongatóan törékeny énekdallamokkal és hangzásbeli játékokkal tarkított album kétségkívül a zenekar eddigi csúcsalkotása - az Amenra maximalizmusát jelöli, hogy a Neurosis saját kiadójánál megjelent anyag más keveréssel jelent meg Európában és Amerikában is -, amit végre a hazai rajongók is átélhetnek már élőben.

Tagok
Mathieu Vandekerckhove - gitár
Colin H van Eeckhout - ének
Bjorn Lebon - dobok
Lennart Bossu - gitár
Levy Seynaeve - basszus

Lemezek
Mass VI, 2017
Mass V, 2012
Split w/ Hive Destruction 10”, 2012
Split w/ The Blackheart Rebellion 12”, 2012
Split w/ Oathbreaker 7”, 2012
Split w/ Hessian 7”, 2012
Afterlife EP, 2009
Church of Ra (könyv), 2008
Mass IIII, 2008
Split w/ Hitch 7”, 2007
Mass III, 2005
Mass II - Sermons, 2005
Prayer 9+10 EP, 2004
Split w/ Vuur 7”, 2004
Mass I, 2003