Tamarinfrigyre készül a Debreceni Állatkert, ahol zebratenyésztésre is készülnek, a Fővárosi Állat- és Növénykertben pedig tíz kölyök született a vadkutyáknál.
Az elmúlt hónapokban a Debreceni Állatkert gyűjteménye nemcsak a tavaszi bébibumm, hanem állatszállítások nyomán is dinamikusan gyarapodott. Számos, korábban soha nem tartott faj mellett potenciális pár is érkezett több jól ismert lakóhoz, köztük az aranykezű tamarinokhoz is az Európai Törzskönyvi Program (EAZA ESB) keretében.
A csehországi Brno állatkertjéből származó fiatal nőstényt az érkezés utáni karanténidőszakot és fokozatos összeszoktatást követően örömmel befogadta a Trópusi házban élő apa-fia páros, Gordiusz és Midasz, így már együtt láthatók bemutatójukban. Az új jövevény kétéves korára válik ivaréretté, így a remények szerint az intézmény a közeljövőben ismét utódokat köszönthet majd.
Az intézmény ezenkívül újabb nemzetközi fajmegőrzési program alapításában vesz részt. A Palawan-szigeteki leopárdmacska-tenyészpár érkezése után néhány évvel ismét olyan nemzetközi összefogáshoz csatlakoznak alapító tagként, amelynek célja Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) létrehozása egy, a vadonban egyre fogyatkozó és állatkertekben is ritkaságnak számító alfaj megmentése érdekében.
Az alföldi zebra legészakibb elterjedésű és legritkább alfajának, a szudán zebrának (Equus quagga borensis) mindössze 37 egyede él a világ 10 állatkertjében, egyetlen ismert vadon élő populációja pedig legfeljebb 300 egyedet számlál a klímaváltozás és a túlzott legeltetés miatti élőhelyvesztés, valamint az orvvadászat miatt. Az emberi gondozásban élő európai állomány több mint felének otthont adó cseh-szlovák állatkertek mellett immár a Debreceni Állatkert is részt vesz a tenyészprogram felállításában, ennek keretében pedig nemrég egy hároméves csődört fogadott Prágából.
A Kevin névre hallgató jövevény jelenleg a struccok társaságában tekinthető meg az Afrika-panoráma kifutóban,
a remények szerint azonban háremet is kap a közeljövőben,
hiszen a most megalakuló program célja, hogy olyan stabil és életképes állatkerti állományt hozzon létre és tartson fent, amely a későbbiekben a vadonba történő visszatelepítésekre is alkalmas lesz.
Eközben még március végén a Fővárosi Állat- és Növénykertben A dzsungel könyvéből ismert dólok, azaz ázsiai vadkutyák születtek. A tíz kölyök (hat lány és négy fiú) csaknem két hónaposak, így már a látogatók is jól láthatják őket, amint a kifutóban játszanak, hancúroznak. Ezt a veszélyeztetett fajt több mint egy évtizede szaporítja a városligeti intézmény, az itt született fiatalok a világ számos állatkertjébe eljutottak.
Az ázsiai vadkutyákat (Cuon alpinus) vörös farkas, vörös kutya, illetve dhole, azaz magyarosan dól néven is emlegetik. A faj Kipling híres novellagyűjteménye, A dzsungel könyve nyomán vált világszerte ismertté, és ennek köszönhetően terjedt el számos nyelvben a dhole elnevezés is, amely eredetileg az India déli részén beszélt kannada nyelv szókészletéből ered. A Budapesti Állatkertben 2008-ban kezdtek foglalkozni a tartásukkal, az első kölykök 2009-ben születtek. Azóta – a mostani tíz kölyköt is beleszámítva – már hatvannál is több utód jött a világra Budapesten.
(via Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft., Fővárosi Állat- és Növénykert Marketing és Kommunikációs Osztálya)
