A Pulszky Társaság kiemelkedő elismerését az élményalapú tanulás és ismeretátadás területén végzett fejlesztéseiért, az Erdély tájegység bemutatásáért, a hazai múzeumügyet szolgáló, hosszú évek óta folytatott szakmai tudásmegosztásért kapta a múzeum. Az elismerést a Ludwig Múzeumban június 5-én rendezett Sokszínű múzeum konferencián dr. Szende Lászlótól, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Múzeumi Főosztály vezetőjétől vehette át dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója.
A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület díját évente ítélik oda egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató múzeumnak. A Pulszky Társaság indoklása szerint a Skanzen az elmúlt 25 évben a hazai és a nemzetközi múzeumi életben párját ritkító fejlődést, megújulást mutatott, amelyet mindig az a múzeumi vízió táplált, miszerint a Skanzen egy társadalmi és szolgáltató múzeum. Olyan nemzeti közgyűjtemény, amely mind a tudományos, mind a társadalmi szerepvállalásban nyitott, integrált kulturális térként jelenik meg.
Az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolathálót hozott létre, amelynek elemei a szabadtéri muzeológia mellett az általános muzeológiai és a néprajzi felsőoktatás, valamint a szellemi kulturális örökség területén is megmutatkoznak. A Múzeum több nagy nemzetközi együttműködésen alapuló kulturális projektben és Európai Uniós pályázatban vett és vesz részt. Az elmúlt évtizedekben nemzetközileg is kiemelkedő mértékben javult a Múzeumban dolgozó szakember- és műtárgyállomány kiszolgálói infrastruktúrája.
Állandó kiállításait folyamatosan korszerűsítette, a tematikus éveknek megfelelően átrendezte. A 2010-es évek közepétől elindította az élő múzeumi helyszíneket, GyerekSkanzen élménypontokat, 2017-től kezdődően működik az Élő történelem program, amelynek keretében 2022-től csak az Erdély tájegységben 33 új jelenettel találkozhatnak a látogatók. Kialakult a bemutatók, fesztiválok, jeles napi szokások megrendezésének és megjelenítésének korszerű módszere.
Az ismeretátadás terén több nívódíjas, országosan, sőt nemzetközileg is elismert program fut a demencia programtól kezdve, integrált táborokon át a társadalmi felzárkóztató programokig. A Skanzen tudományos konferenciái, magyar és idegen nyelvű kiadványai a népi építészet, a hagyományos és rurális életmód, a fenntarthatóság, a történeti traumák valamint a skanzenológia témájában nemzetközileg is elismertek. 2020-tól a pandémiás helyzetre reagálva az online térben is több tartalommal jelentkezett: virtuális tárlatok, online múzeumpedagógiai foglalkozások, szakmai blogbejegyzések, és különböző tematikus adatbázisok, közösségi gyűjtés jelzi online jelenlétét.
A 1967-ben alapított múzeum 1972-ben vált önálló intézménnyé, majd 1974-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Szentendrén. A szabadtéri múzeum létrehozásának célja az volt, hogy egy helyen épüljön fel a Magyarország különböző népi építészeti tájegységeit reprezentáló műemléki lakó-, gazdasági- és ipari épületegyüttes. Az elmúlt évtizedek során megépült nyolc tájegység: a Felső-Tiszavidéktől kezdve (1974), a Kisalföldön (1987), Nyugat-Dunántúlon (1993), Bakony, Balaton-felvidéken (2000), Dél-Dunántúlon (2005), a Felföldi mezővároson (2006) és az Észak-magyarországi falun (2010) át a 2022-ben megnyitott Erdély épületegyüttesig és folyamatosan bővül az Alföldi mezőváros tájegység is.
A már 2000-ben is Év Múzeuma díjat nyert Skanzen az évek során valódi társadalmi és szolgáltató múzeummá vált. A 2006-ban alapított Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, a 2009-ben létrejött Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság, a 2017 óta működő Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, valamint a 2019-ben a Debreceni Egyetem által alapított Alkalmazott Muzeológiai Tanulmányok (kihelyezett) Tanszék a Skanzen nemzeti intézményi szerepét és státuszát kiszélesítette, nagyban emelve annak szakmai presztízsét és társadalmi beágyazottságát. 2019-ben a szentendrei Skanzen kultúrstratégiai intézménnyé vált, amely az épített, tárgyi és szellemi kulturális örökségvédelem kiemelt és elismert helyszíne, tagja a Nemzeti Kulturális Tanácsnak.
A 2022-ben megnyílt Erdély tájegység a magyar muzeológia történetében és a magyarság épített örökségének bemutatásában is mérföldkőnek tekinthető. Erdély új szintre emelte a Skanzen kiállítási látványvilágát, számos olyan új multimédiás megoldás született, amelyekkel a látogatók szórakoztatva tudnak komplex ismereteket szerezni. A Skanzen Vagonlakók – Trianon árvái című tárlata Év Kiállítása 2021 díjat, az Erdély tájegység Év kiállítása 2022 díjat nyert, az ICOM AVICOM F@IMP 2021–2022 kiírásának kreatív kiállítási installációk kategóriájában az Arany-díjat, a Highlights of Hungary szavazásán pedig 60 jelöltből egyedüli múzeumként az 5. helyet szerezte meg.
