Semmelweis 200 - Tiszta szívvel, tiszta kézzel

„Legyőzte a kórt, de nem győzte meg a kort” Semmelweis emlékezete a világ filatéliájában Bélyegmúzeum, július 3-tól látogatható

Nem véletlen, hogy Semmelweis Ignác a legismertebb magyar orvos a nagyvilágban. Korszakos jelentőségű felismerése anyák és csecsemők megszámlálhatatlan sokaságát mentette meg az elmúlt másfél évszázad alatt, amióta rájött a gyermekágyi láz okaira: maguk a boncolást végző orvosok viszik át a fertőzést a szülészeti osztályokon fekvő anyákra. A fertőtlenítő kézmosást kötelező szakmai normává emelő szemléletváltás érdekében kifejtett hosszú és megaláztatásokkal teli küzdelme végül az életébe került. Ám nem sokkal tragikus halála után a tudomány fejlődésével igazolttá váltak nézetei, és az utókor az őt megillető helyre emelte.

A 200 éve született Semmelweis tiszteletére számos esemény és méltató kiadvány, emlékmű készül ebben az esztendőben. A Bélyegmúzeum pedig egyedülálló kiállítással tiszteleg nagy tudósunk előtt.
Valamennyi filatéliai tárgyat összegyűjtve mutatja be életútját és az utókor emlékezetét. A nevét viselő budapesti orvosegyetem archívumából kölcsönözve számos dokumentummal színesítve tárják a közönség elé a hazai és külföldi Semmelweis-bélyegeket, Ausztriától Dél-Afrikán át Grenadáig.

Beszédes az a filatéliai környezet is, amelyben őt ábrázolták. Az orvostudomány történetének legfontosabb alakjaival szerepeltetik egy sorban. Például az ókori Galenus és Hippokratész, a középkori Avicenna, a vérkeringést felfedező Harvey, a himlőoltást bevezető Jenner, a vércsoportokat fölismerő Landsteiner társaságában láthatjuk a pesti Rókus Kórház szülész-nőgyógyászát. Kiemelt helyet kap természetesen a bicentenáriumra megjelenő új magyar emlékbélyeg és annak grafikai háttéranyaga, a tervvariációk.

Amiként a művészetben Liszt Ferenc, a sportban Puskás Ferenc, úgy a tudományok területén Semmelweis Ignác a külföldi bélyegeken leggyakrabban megörökített magyar személyiség. A tervezőgrafikusok minden esetben korabeli Semmelweis-portrék felhasználásával készítették el a bélyegterveket. Például Than Mór festménye vagy éppen a szintén festőként ismert Borsos József igen korai műtermi fotója is alapul szolgált a filatéliai ábrázolásokhoz.

Láthatók lesznek azonban azok az iskolai naplók is, amelyekben Semmelweis Ignácot, a diákot minősítik tanárai, meg azok is, amelyekben már ő, mint egyetemi professzor, vizsgáztatja tanítványait. Továbbá a Magyar Tudományos Akadémiával, a Helytartótanáccsal és neves külföldi orvosokkal folytatott levelezéseibe is beleolvashatnak a tárlat látogatói. Helyet kapnak a vitrinekben főbb művei és a későbbi korok értékelő munkái.

Itthon és külföldön is készültek dokumentumjellegű játékfilmek Semmelweis Ignác életéről és szakmai harcairól, elsőként 1938-ban Fred Zinnemann rendezésében (That Mothers Might Live – Hogy élhessenek az anyák), amely a rövidfilmek kategóriájának Oscar-díját is elnyerte. A kiállításban a monitorfalon a Tóth Endre által rendezett 1939-es Semmelweis című filmalkotásból láthatók részletek.
A kiállítás 2018. július 3-án 15 órakor nyílik, és a Semmelweis-emlékév végéig lesz látható a Bélyegmúzeumban (1074 Budapest Hársfa u. 47.)