A klasszikus mesebefejezés szerint „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”, de a filmek nem mindig végződnek ilyen happy endre, vagy ha mégis, akkor is joggal merül fel a nézőben a kérdés, hogy mi történik később a szereplőkkel. Erre megvan a válasz, már azon filmek esetében, amelyek egy regényből készültek, és van (meg nem filmesített) folytatása is a könyvnek.

Azt már megírtuk korábban, mi lehetett volna a Harcosok klubja, a Forrest Gump, a Rosemary gyermeke, a Szigorúan bizalmas és a Charlie és a csokigyár folytatása, most lássunk hét másik példát!
 

Diploma előtt (1967)

Mike Nichols klasszikusa egy ikonikus beállítással ér véget: miután Elaine faképnél hagyja a vőlegényét, megszökik Benjaminnel, és egy busz hátsó ülésén látjuk őket, ahogy az eufória pillanatai után tűnődve néznek maguk elé.

Tekintettel erre a cliffhangerre és Nichols filmjének sikerére, mindenki azt várta, hogy Charles Webb azonnal folytatja a regényt, ehelyett több mint négy évtizedet kellett várni rá. A 2005-ben befejezett és két évvel később kiadott Home School az 1970-es években játszódik, 10 évvel azután, hogy Benjamin és Elaine felszállt a buszra. Most a keleti parton élnek két fiukkal, egy kontinensnyi távolságra Elaine édesanyjától, Mrs. Robinsontól. Amikor úgy döntenek, hogy kiveszik a gyerekeiket a helyi iskolából, és otthon tanítják őket, ellenállásba ütköznek, leginkább az iskola igazgatója részéről. Mrs. Robinson siet a segítségükre, aki tíz év elteltével is hasonló hatást gyakorol Benjaminre.

A három főszereplő visszatérése ellenére a Home School éppúgy a 70-es évek kultúrájának terméke, mint ahogy az első könyv a 60-as éveké volt. Miközben Benjamin és Elaine még mindig küzd a hagyományos külvárosi családi kép elvárásai ellen, ennek a teljes tagadása is taszítja őket, amit egy hippi házaspár képvisel. Azok a rajongók, akik évtizedeken át találgatták, mi történt, miután Elaine és Benjamin felszállt a buszra, valószínűleg nem egy ilyen folytatásra számítottak.

Snowpiercer - Túlélők viadala (2013)

Bong Joon-ho disztópikus akcióthrillere az emberi faj utolsó túlélőiről szól, akik a fagyott földgolyón átszáguldó vonaton élnek. A film az osztályharc körül forog, amely a vonat hátsó részébe szorult szerencsétlenek és az elöl fényűzésben élők között zajlik. Curtis (Chris Evans) áll a lázadás élére, csakhogy kiderül, hogy a vonat urai azért szervezték meg a zavargásokat, hogy a népességet fenntartható szintre csökkentsék. A harcok közepette robbanás történik, amely lavinát indít el, és a vonattal együtt elpusztul mindenki. Két gyerek, Timmy és Yona marad csak életben, akik meglátnak egy jegesmedvét. Ez az utolsó kép azt sugallja, hogy a fagyott bolygó talán mégiscsak lakható.

A filmet a francia Le Transperceneige című képregénysorozatból adaptálták, és bár az alaphelyzet hasonló (az emberiség utolsó képviselői egy vonaton élnek, amely egy posztapokaliptikus fagyott bolygón utazik), a film jelentős változtatásokat eszközölt a szereplőkön és a történeten. Az első képregény, A szökés végén a Snowpiercer fedélzetén mindenki meghal egy vírus miatt, és senki sem menekül meg. A folytatás, A felfedezők egy második, Jégtörő nevű vonatot követ, amelynek utasai attól rettegnek, hogy belecsapódnak a Snowpiercer roncsaiba. A felfedezőket veszélyes fékezési gyakorlatokra küldik ki a vonaton kívülre, és a konfliktus a vonaton belül is elfajul. A harmadik regény, a Terminus a vonaton kívülre, a tudományos kísérletek és az emberi genetika világába kalandozik.

Acéllövedék (1987)

Gustav Hasford félig önéletrajzi ihletésű regénye, a The Short-Timers alapján készült Stanley Kubrick-film az egyik legjobb vietnámi háborúról szóló alkotás. A történet James T. "Joker" Davis útját követi nyomon a brutális tengerészgyalogsági kiképzéstől a vietnámi frontvonalig, rengeteg erőszakkal és sötét humorral. A film azután ér véget, hogy Joker osztaga és egy vietkong mesterlövész közötti véres összecsapás Joker első gyilkosságához vezet. Ő és az osztag túlélő tagjai a Mickey egér indulót énekelve vonulnak az éjszakába Hue égő maradványain keresztül.

Hasford folytatása, a The Phantom Blooper is Vietnámban játszódik, és Joker háborúból való egyre nagyobb kiábrándulását követi nyomon. Az első filmben (akárcsak a könyvben) megszólják, amiért békejeles kitűzőt visel, és azzal viccelődnek, hogy ez a sisakján díszelgő "Gyilkolásra született" felirattal együtt az ember kettősségét hivatott jelképezni. Hasford a végletekig fokozza ezeket a háborúellenes nézeteket a The Phantom Blooperben. Joker és tengerészgyalogos társai a címszereplő megszállottjai, egy rejtélyes amerikai katonáról van szó, aki átállt, és most a vietkongok gerillacsoportját vezeti. Megpróbálják elfogni őt, de ahogy Joker elmagyarázza, a Phantom Blooper iránti rajongásuk túlmutat az árulás érzésén: "Ő a kollektív rossz lelkiismeretünk sötét szelleme, amely valósággá és veszélyessé vált".

A félelem azonban felismeréssé változik, amikor Joker az ellenség fogságába kerül, és ahelyett, hogy szabadulásra vágyna, azonosulni kezd velük. A könyv végére a háborúellenességből háborúpártivá válik.

Drive - Gázt! (2011)

A dán Nicholas Winding Refn stílusos, hangulatos noirt készített James Sallis 2005-ben megjelent regényéből Ryan Gosling főszereplésével. A film végére a súlyosan megsebesült Sofőr (Gosling) mindent elvesztett, a nőt, akibe beleszeretett (Carey Mulligan), a legjobb barátját (Bryan Cranston), a munkáját kaszkadőrként a filmekben, és azt, hogy Los Angelesben élhet. Amit viszont nem veszített el, az az élete, ami azt jelenti, hogy továbbra is azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: vezethet.

Sallis megírta a folytatást is, a 2012-es Drivenben a Sofőr új életet kezdett Phoenixben. A Paul West névre hallgató férfi egy veteránautó-boltot vezet, és házasodni készül. A balsors azonban most sem kerüli el, mert két férfi meggyilkolja a menyasszonyát, és ő kénytelen ismét szabadjára engedni sötét oldalát. Refn filmje kasszasiker lett, és a kritikusok és a közönség is nagyra értékelte. Sallis is rajongott érte, mondván, hogy a filmben "megvan a regényének a vére, a szíve és a zsigerei".  Amikor Refnt az esetleges folytatásról kérdezték, a rendező kijelentette, hogy elégedett a Drive "tökéletlen" befejezésével, és nem áll szándékában visszatérni a film világába.

Kerülőutak (2004)

Alexander Payne talán legjobb filmje, amely az Oscart is elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában, két haver útját követi, akik Kalifornia borvidékén keresztül tesznek egy autós kirándulást. Miles (Paul Giamatti) egy szerencsétlen angoltanár és sikertelen író, Jack (Thomas Haden Church) egy öregedő színész és nőcsábász, aki éppen házasodni készül. A film azzal ér véget, hogy Jack megnősül, Miles pedig úgy tűnik, hogy végre képes továbblépni a válása után és elfelejti a kiadatlan könyvét is.

A Kerülőutak története nagyrészt önéletrajzi ihletésű. Megírásának idején a szerző, Rex Pickett egy kiadatlan, alkoholproblémával küzdő író volt, a film azonban híressé tette őt a borrajongók és a szakmabeliek körében, és ennek eredményeképpen a folytatás, a Vertical már a pályájának másik oldalát követi nyomon.

A regény hét évvel a Kerülőutak eseményei után veszi fel Miles történetét. Ma már híres író, és könyvéből, a Szégyentelenekből sikerfilm is készült. Jack ezzel szemben elvált és pénzszűkében van. A két barát ismét egy borvidéki kirándulásra indul, ezúttal a McMinnville-i Nemzetközi Pinot Noir Ünnepségre. A folytatás mégsem az első könyv lekopírozása, mert van néhány lényeges különbség. Először is, Milesnak most a hírnevet és a gazdagságot kell feldolgoznia, másrészt, Jackkel társaságot is kapnak: Miles beteg édesanyja, Phyllis és Fülöp-szigetek-i ápolónője, Joy úton vannak Phyllis nővéréhez Wisconsinba. A könyv így a végére inkább egy anya-fiú páros könnyfakasztó utazása lesz, mintsem egy road tripes bromance.

A tehetséges Mr. Ripley (1999)

Anthony Minghella népszerű filmje Patricia Highsmith regényének adaptációja, amelyben  egy karizmatikus szociopata, Tom Ripley (Matt Damon) meggyilkolja barátját, Dickie-t (Jude Law), amiért az visszautasította a közeledését, majd felveszi a személyazonosságát. Miután elmenekül a hatóságok elől, elindul egy hajóútra a szerelmével, Peterrel (Jack Davenport), csak hogy rájöjjön, Peter az utolsó elvarratlan szál, ami összeköti őt a bűntetteivel, ezért megfojtja a férfit.

Highsmith regénye is hasonlóan végződik, bár Ripley homoszexualitása nem egyértelmű – Peter pedig nem létezik. A folytatás, a Ripley a mélyben (1970-ben jelent meg) hat évvel az első regény eseményei után játszódik. Ripley egy franciaországi birtokon éli a nagybetűs életet gazdag feleségével, Héloise-zal. Még mindig élvezi Dickie örökségének hozadékát, és műkincshamisítással, illegális árukkal való kereskedéssel és a felesége milliomos apjától kapott zsebpénzzel egészíti ki. Amikor a művészvilág tagjai kételkedni kezdenek abban, hogy Ripley tényleg egy híres festő, a férfi ismét gyilkolni kezd.

Az utolsó mohikán

Michael Mann James Fenimore Cooper 1826-ban megjelent regényét adaptálta. A film az 1757-es forradalom előtti Amerikában játszódik, és Nathanial "Sólyomszem" Poe (Daniel Day-Lewis), a mohikánok által felnevelt fehér brit férfi történetét követi, aki segít két brit nőt, Alice-t (Jodhi May) és Cora Munrót (Madeleine Stowe) átvezetni az ellenséges területen. Csatlakozik hozzá fogadott apja, Csingacsguk (Russell Means) és testvére, Unkasz (Eric Schweig). Sikeresen elérik úticéljukat, de a film végére Unkasz és Alice meghal, és Csingacsguk "az utolsó mohikánnak" nyilvánítja magát. Sólyomszem és Cora, akik egymásba szerettek, élve megússzák.

Cooper öt regényében is szerepel Sólyomszem (akinek valódi neve a könyvekben Natty Bumppo). A Nyomkereső Az utolsó mohikán eseményei utáni évben játszódik, és a cselekménye is hasonló, Sólyomszem egy nőt kalauzol át a vadnyugaton, és közben beleszeret. Végül megjelenik egy fiatalabb férfi, aki elrabolja a nő szívét, és Sólyomszem szabadon folytathatja kalandjait. Bár ez azt a látszatot kelti, mintha Sólyomszem egy határvidéki Casanova lenne, Cooper nem így ábrázolja őt. A Bőrharisnya-regények során Natty Bumppo többször elköteleződik, és sok nőbe beleszeret, de a végén mindig ellovagol a naplementébe.

via: Ranker