1964. május 9-én, kereken 60 évvel ezelőtt született Geszti Péter, az ismert énekes, dalszövegíró, reklámszakember, filmproducer, szinkronszínész, előadóművész, szóvicckirály és tévés személyiség, vagy ahogy ős szokta előszeretettel hívni magát:

szöveggyártó kisiparos.

Alábbi évfordulós cikkünkben Geszti Péter bő 50 évnyi szórakoztató- és reklámipari tevékenységéből gyűjtöttük ki a 12 legérdekesebb és legizgalmasabb állomást.

1. Geszti, a szinkronhang

Geszti Péter gyerekszínészként kezdte a pályáját: már egészen fiatalon ő kölcsönözte a hangját a Vakáción a Mézga család Aladárjának és a Lúdas Matyi című rajzfilmben a kis Lúdas Matyinak. Az első szinkronszerepét egyébként a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál szerkesztőként és dramaturgként dolgozó apján, Geszti Péteren keresztül kapta meg: neki kellett beugrania egy hiányzó gyerekszínész helyett. Néhány szinkronmunkát még a '90-es években is elvállalt, amikor már beindult a zenei karrierje rapperként és jazzelőadóként – alighanem pont emiatt lett ő Wayne Campbell magyar hangja a Wayne világában, és a rádiós Ruby Rhodé Az ötödik elemben.

Ezeknél azonban sokkal ismertebb szinkronszerepe volt Sid, a kettyós lajhár, aki az összes eddigi Jégkorszak-rajzfilmben az ő hangján szólalt meg.

2. Geszti, az Első Emelet dalszövegírója

A gimnázium elvégzése után Geszti Péter az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának magyar-történelem szakára iratkozott be, ahol 1989-ben szerzett diplomát. Már egyetemistaként dalszövegeket írt a korszak egyik legnépszerűbb popcsapata, az Első Emelet zenekar számára,

ezek közül az 1986-os Dadogós break a legfontosabb, amelyben már felfedezhetőek a későbbi Rapülők-számok ritmusra elhadart, vicces kínrímei és a virtuóz szintetizátoros taktusok.

Az Első Emelet 1992-es feloszlását követően Geszti írt még dalszövegeket Görbe Nóra zenei albumára, valamint a Lord és a Manhattan együttesek számára is, de a Família Kft.-ből ismertté vált Spáh ikrek büntető rapnótája is az ő keze munkája.

3. Geszti, a Ász műsorvezetője

Geszti Péter az országos ismertséget nem az Első Emelettel (de még nem is a későbbi Rapülőkkel) szerezte meg, hanem azzal, hogy 1988 és 1994 között ő volt a házigazdája a Magyar Televízió fiataloknak szóló tehetségkutató műsorának, az Ásznak. Ez lényegében egy hol Szentesről, hol Veszprémből, hol Sopronból jelentkező családbarát dzsembori volt,

amelyben egymásnak adták a kilincset Bonanza Banzai tagjai, az UFO-szakértők és a MÁV-menetrendet kívülről fújó ifjú csodabogarak.

4. Geszti, a reklámguru

Geszti a rendszerváltáskor, 1989-ben lett az Akció Reklámügynökség szövegírója, majd később kreatív igazgatója, így ebbéli minőségében számos neves hazai és külföldi céggel dolgozott együtt. Hozzá köthető például a Téged vár a Papírgyár!-szpot és a legendás „felborulós Postabank-macis” reklám is,

de emlékezetes volt az 1990-es ITT Nokia rádiómagnós reklámja is, amiben nemcsak George Michael Freedom című slágere harsant fel, de ilyen proto-Rapülők szövegek is:

ITT Nokia, fekete a tokja, rádiós magnó, lebeg a szoknya

Geszti 2010-ben OKEGO néven közös reklámügynökséget hozott létre a Carnation Group-pal, melynek kreatív vezetőjeként tevékenykedett egészen 2016-ig. 2017-ben alapított GRUND néven egy új kommunikációs ügynökséget a feleségével, Ditz Edittel közösen. A cég tevékenysége később bővült, és filmprodukciós cégként játékfilmek finanszírozásába is beszálltak, így például Geszti Péter lett a társproducere a 2018-as BÚÉK című magyar vígjátéknak.

5. Geszti, a Rapülők frontembere

Geszti Péter 1992-ben alapította meg legendás zenei formációját Szentmihályi Gáborral, az Első Emelet dobosával és Berkes Gáborral, aki ismert gyerekszínészből lett az Első Emelet és az Emberek billentyűse. Bár a Rapülőknek a raphez nincs sok köze a műfaj Dr. Dre-i, Ice Cube-i és Cypress Hill-i értelmében,

az vitathatatlan tény, hogy a Áj láv jú vagy a Nem adom fel ma már ugyanúgy szervesen hozzátartozik a '90-es évekhez, mint a HAWKS-dzseki, a tamagocsi, a Kontrax és a szupercsütörtök, amikor is a Szomszédok után rögtön a Friderikusz Show jött!

Érdekesség, hogy a kezdetekkor Geszti, Berkes és Szentmihályi (avagy: MC Gesztenye, Berkes T. Boy és Michel de Lux) csak szöveget és zenét akartak írni egy profikból verbuvált popcsapatnak – de mivel nem találtak meg megfelelő arcokat a projekthez, végül kénytelenek voltak ők maguk felállni színpadra. A többi pedig már popzene-történelem...

6. Geszti, A dzsungel könyve dalszövegírója

Lassan 30 éve imádják kicsik és nagyok (jelen sorok íróját is ideértve) Dés László, Békés Pál és Geszti Péter A dzsungel könyve című musicaljét, amit az 1996-os ősbemutatója óta a mai napig teltházzal játszanak a színházban. Habár a mókás zenés-táncos darab nemcsak a dramaturgiájában, de a fülbemászó dallamvilágában is erősen az Oroszlánkirályt majmolja,

még úgy is egy szívmelengető, kortalan klasszikus, hogy az ember legszívesebben beindítaná a pofonofont az „Egy majomban őrlünk!” szóviccért!

Geszti Péter egyébként olyannyira rákapott a musicalek ízére, hogy azóta csinált még kettőt: 2016-ban A Pál utcai fiúkban, 2023-ban at Ezeregy éjszakában működött közre dalszerzőként.

7. Geszti, a Jazz+Az frontembere

Azzal, hogy Geszti Péter A dzsungel könyve elkészítésekor összecimborált Dés Lászlóval, zeneileg is „szintet lépett”. Az 1997-ben Déssel és három tehetséges énekesnővel, Kozma Orsolyával, Váczi Eszterrel és Behumi Dorottyával megalapított Jazz+Az

már nem a Rapülők-féle szóviccelgetős, tinglitangli vonalat képviselte, sokkal inkább az érzelmes szövegeivel és az andalító zenéjével hódította meg a vájtfülű közönséget.

A formációt Geszti saját bevallása szerint azért hívta életre, mert mindenképpen zenét akart komponálni az 1997-es A miniszter félreléphez és az 1999-ben bemutatott Kalózokhoz. Utóbbinak a zenei anyaga már 1998-ban megjelent, ezt követte 1999-ben az Egynek jó, majd 2000-ben az Ez meg mi?! című album, de végül ugyanúgy, ahogy a Rapülők is feloszlott a Rapülők és a Rapeta megjelenése után, a Jazz+Az is a sikerei csúcsán búcsúzott el a rajongóktól.

8. Geszti, az @®© óriásplakát-kiállítás atyja

Geszti Péter az a típusú ember,

akinél tényleg nem kamu az duma az, ha azzal köszön el az utolsó e-mailjében a volt kollégáitól, hogy „új kihívásokra vágyik”.

1999-ben, nem sokkal a Jazz+Az hivatalos feloszlása után Bakos Gáborral és Fatér Barnával megalapították az @®© óriásplakát-kiállítást, ami lényegében a mai napig is üde színfoltja Budapest kulturális életének.

9. Geszti, a Nemzeti Vágta atyja

Bár Geszti 2002-ben kulcsszerepet vállalt az SZDSZ választási kampányában (ő találta ki például a híres-hírhedt „Lop-STOP”-táblás kampányt), a nemzeti érzelmeiről is több alkalommal tanúbizonyságot tett: 2005-ben megírta Oláh Ibolyának a Magyarország című dal szövegét, 2007-ben Dr. Tamás Istvánnal közösen

megálmodta a Hősök terére a Nemzeti Vágta nevű, hagyományőrző lóversenybe és össznépi vurstliba oltott országimázs-fesztivált,

melyet végül 2010-ben, a Fidesz hatalomra kerülésekor (saját bevallása szerint politikai nyomásra) el kellett adnia.

10. Geszti, az X-Faktor zsűritagja

Az RTL 2010-ben indította hódító útjára az X-Faktor című televíziós tehetségkutató műsort, melynek első négy évadában Geszti Péter is a zsűritag volt. Nem is akármilyen eredménnyel: az első évadban a „Lányok”, a másodikban a „Csapatok”, a harmadikban a "Fiúk", a negyedikben a „25 év felettiek” kategóriák mentora volt.

A 3. és a 4. évad győztesi, Oláh Gergő és Danics Dóra Geszti mentoráltjaiként jutottak be a fináléba, majd onnan a slágerlistákra és a bulvárlapok címlapjára.

11. Geszti, mint Friderikusz sidekickje (vagy tanítómestere?)

A veterán tévés műsorvezető, Friderikusz Sándor 2021-ben indította el a saját YouTube-csatornáját Friderikusz Podcast címmel. A kezdeti adások emlékezetes kiflitolvajos balhéja és a nem létező sajtós purparléja után a műsorfolyam végül magára talált, és mára brutális számokat produkál (nem kis részben annak köszönhetően, hogy csak Friderikusznak van joga legálisan feltölteni a netre a régi Friderikusz Show-adásokat és a legendás Beleznay-álinterjúkat).

Az első videóban még Geszti magyarázta el a hazai újságírás megkerülhetetlen doyenjének a megváltozott médiafogyasztási szokásokat és a XXI. századi kontentgyártás titkait – a beszélgetésük azóta már több mint 1 millió megtekintésnél jár!

Nem csoda, hogy Geszti egy ilyen start után egy saját műsort is kapott Friderikusztól Geszti+ címmel ugyanezen a YouTube-csatornán. Igaz, utóbbiban a PORT.hu kritikusa szerint

voltak erősen Ezo tévébe átcsapó pillanatok, de összességében egy átfogó beszélgetés lett a végeredmény. Pedig az eleje is már úgy indult, mint egy béna bohózat.

12. Geszti, a XXI. századi tévés

Geszti Péter a mostanában adott interjúiban mindig csak afféle bohém kirándulásként, fiatalkori ballépésként és más efféle szerény botladozásként hivatkozik utólag a televíziós szerepléseire, holott kis túlzással 1988-tól folyamatosan a képernyőn van! Igaz, az olyan ballépéseket, mint az 1992 és 1995 között futó Megáll az ész! vagy a 2001-es Gesztiméter nemcsak ő felejtene el legszívesebben örökre, de a tévénéző is...

Ám miután Friderikusz ismét feltette Gesztit a hazai médiatérképre, a szóvicckirály egy saját beszélgetős műsort kapott a Viasat3-on Adom a napom címmel.

Ez ráadásul nem csupán egy újabb talkshow lett a sok közül, hanem egy komplett multimédiás műsorfolyam, ahol a meghívott hírességek napját a neten követhetjük nyomon, majd este 8-tól a vendég (egyszer Alföldi Róbert, máskor Stohl András vagy épp Liptai Claudia) magával Gesztivel leül élőben diskurálni egy stúdióban.

Adom a napom - Nem elég "gesztis" Geszti Péter új műsora

Vicces, hogy leginkább attól tartottam, hogy Geszti Péter a saját beszélgetős műsorában túl izgága lesz, hogy ellopja a show-t a vendégétől, jelen esetben Alföldi Róberttől, de Geszti túlságosan is visszafogott volt, ahogy maga a műsor is.

Tovább