Több cikkben is foglalkoztunk olyan filmekkel, amelyek nem állják ki a tudomány próbáját, az alábbi összeállításban pedig a nevét vállalva mondja el egy genetikus, egy orvosigazgató, egy fizikus, egy járványügyi szakértő, egy virológus és többek közt egy őssejtkutató, hogy mely filmeken szokott leginkább felszisszenni.

Jurassic Park (1993)

A sztori:
Áramszünet történik egy őslényparkban, ami lehetővé teszi, hogy a klónozott dinoszauruszok ámokfutásba kezdjenek.

Szakértői tényellenőrzés:
Az egyik kedvenc bakimat a Jurassic Parkban követték el, amikor "Lysine Contingency"-t használtak a biológiai védekezéshez. (A sztori szerint a Lysine Contingency egy olyan genetikai módosítás, amely a dinoszauruszokat a személyzet által adott lizinpótlástól tette függővé, így nem tudtak a parkon kívül életben maradni.) A lizin azonban a világ összes élelmiszerében jelen van.

 - George Church genetikus és szintetikus biológus, aki a Harvard Medical Schoolon tanít. Egyik kutatási projektjében sikeresen ültette be a gyapjas mamut génjeit egy ázsiai elefánt genomjába.

8 tudományos tény, amit a filmek mindig zárójelbe tesznek

Íme az igazság a lézersugarakról, a hangtompítókról, a kloroformról és az aszteroidákról.

Még több baki

Imádom a vizuális effekteket. Az akkori barátommal (ma már férjemmel) néztem meg a filmet a nagyvásznon, és nagyon megragadta a fantáziámat. De már akkor is tudtam, hogy a kihalás nem visszafordítható!

- Dr. Reshma Kewalramani, a Vertex Pharmaceuticals ügyvezető alelnöke és vezető orvosigazgatója.

Star Trek: Űrszekerek (1979)

A sztori:
Amikor egy hatalmas erejű idegen űrhajót észlelnek a Föld felé közeledni, James T. Kirk admirális újra átveszi a felújított USS Enterprise parancsnokságát, hogy szembeszálljon a fenyegetéssel.

Szakértői tényellenőrzés:
A régi Star Trek-filmekben nagyon zavart, amikor egy szereplőt fézerrel lőttek le. Az illetőt a cipőjéig kizsigerelték, de a föld / padló alatta teljesen érintetlenül maradt.

- Bill Foster képviselő, egykori fizikus.

Vírus (1995)

A sztori:
Katonai orvosok küzdenek azért, hogy gyógymódot találjanak egy halálos vírusra, amely egy afrikai majom közvetítésével került Amerikába.

Szakértői tényellenőrzés:
Röhejes volt ez a film. Hogy a fenébe szereztek annyi plazmát egyetlen majomtól, hogy több ezer embert megmentsenek egy ebolához hasonló halálos vírustól? Hogyan lehetséges, hogy az eredeti járvány egy afrikai faluban elpusztította a lakosság 100 százalékát – legalábbis úgy tűnik –, és mégis voltak túlélők, amikor a vírus elérte az amerikai fehér embereket?

Egyes összeesküvés-elméletek, amelyek szerint a HIV-et "egy CIA-laborban hozták létre", erre a filmre hivatkoznak. Hollywoodnak köszönhetően lehetetlennek bizonyult a világgal megértetni, hogy Richard Nixon az 1970-es években leállította az USA offenzív biofegyver-programját, és nincs a CIA-nek biotechnológiai titkos laboratóriuma.

5 tudományos tény, ami tönkrevágja kedvenc sorozatainkat

Van, hogy a fantázia túlságosan meglódul, és se orvosi, se fizikai, se kémiai tényekre nincsenek tekintettel a sorozatkészítők.

Sorozatos hibák

- Laurie Garrett, Pulitzer-díjas újságíró, a "The Coming Plague" című könyv szerzője és Steven Soderbergh 2011-es Fertőzés című filmjének tanácsadója.

Mialatt a hadseregben vagy a Járványügyi Központban szolgáltam, soha nem "bombáztunk" afrikai falukat, hogy megfékezzünk egy járványt. A majom, amely a betegséget Afrikából az Egyesült Államokba hozta, egy közönséges csuklyásmajom, ami egy dél-amerikai faj. Hogy megmentsék a betegségben haldokló várost, plazmaferezisre került sor (ez azt jelenti, hogy antitesteket vontak ki a majom véréből), és ez a nagyjából 20 kilós majom a város minden lakosának egy egységnyi plazmát adott – ez nem kis teljesítmény. A majom nagyon fáradt lehetett utána…

- Dr. C. J. Peters virológus, aki az Ebola és más halálos kórokozókkal foglalkozott az amerikai hadsereg fertőző betegségekre szakosodott orvosi kutatóintézetében és a CDC-nél. Állítólag ő ihlette Dustin Hoffman filmbéli karakterét.

Rampage - Tombolás (2018)

 A sztori:
Amikor három különböző állat megfertőződik egy veszélyes kórokozóval, egy primatológus és egy genetikus összefog, hogy megakadályozzák, hogy az állatok elpusztítsák Chicagót.

Szakértői tényellenőrzés:
A Rampage jól elszórakozik a CRISPR génszerkesztés témájával, de közben nagy, óriásmajom méretű hibákat követ el. (A CRISPR a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok neve.) A CRISPR-t elméletileg arra is lehetne használni, hogy olyan új tulajdonságokkal ruházzunk fel élőlényeket, mint a szárnyak, de ehhez valószínűleg egysejtű embriókkal kellene kezdeni. Emellett a CRISPR még egy vírusos, fegyveres formában sem tudná a sejtek elég nagy százalékának genomját befolyásolni ahhoz, hogy egy egész állatban változtatásokat eszközöljön, és a folyamat túl lassú lenne Hollywood számára. Valószínűleg sok aszimmetriát is kapnánk, így például a filmbeli farkasszörnynek ugyanúgy lehetett volna egy szárnya, és körbe-körbe repülhetett volna, vagy az orrából vagy a fenekéből nőtt volna ki a szárny. Még nehezebb megmagyarázni egy olyan lényt, amely a CRISPR segítségével olyan, egymástól független tulajdonságok kombinációit növeszti ki, mint a szárnyak és a sündisznó farka. Végül, a génszerkesztés ellenszerének vagy ki-be kapcsolójának ötlete kevésbé erőltetett, és ez utóbbit valóban vizsgálják a laboratóriumokban, de valószínűleg nem tudna csak egy olyan tulajdonságot befolyásolni, mint az agresszió, és nem 10 perc alatt fejtené ki a hatását.

- Paul Knoepfler, a Davis-i Kaliforniai Egyetem őssejtkutatója.

007 - Skyfall (2012)

A sztori:
Amikor M (Judi Dench) múltjából sötét kísértet bukkan elő, Bond hűségének is ki kell állnia a próbát. Miután az MI6-ot támadás éri, a 007-esnek fel kell kutatnia és el kell pusztítania a fenyegetést, még ha ő maga is súlyos árat fizet érte. 

Szakértői tényellenőrzés:
A Skyfall című James Bond-film gonosztevője egy megkeseredett egykori kém, akinek állítólag egy rossz hidrogén-cianid öngyilkos pirula olvasztotta le az állkapcsát. Csakhogy a hidrogén-cianid leginkább mérgező gázként ismert, a ciánhidrogén-sav pedig, amelyből nyerhető, kevésbé maró hatású, mint a citromlé. Ha ennyire maró hatású lenne, akkor már jóval korábban megolvasztotta volna magát a kapszulát.

Annyira felbosszantottam magam ezen, hogy a fiam később azt mondta, soha többé nem jön el velem egy jó kémfilmre.

- Deborah Blum, az MIT tudományos újságíró programjának igazgatója és a The Poisoner's Handbook szerzője.

Utazás a Föld középpontja felé (1959)

A sztori:
Egy edinburghi professzor és kollégái egy 100 évvel ezelőtt élt felfedező nyomát követve elindulnak a Föld középpontja felé egy kialudt izlandi vulkánon keresztül.

5 alkalom, amikor a sci-fik megfeledkeztek a tudományról

Pedig ugye nem véletlenül van ott a műfaj nevében, hogy TUDOMÁNYOS-fantasztikus…

Hiba hiba hátán

Szakértői tényellenőrzés:
Még nem találkoztam senkivel, aki járt volna a Föld középpontjában, ahol gombacsónakkal hajózott volna egy földalatti tengeren, vagy aki biztonságosan lebegett volna a láva – pontosabban a magma – tetején.

- Michael Burgess képviselő, volt orvos.

Fertőzés (2011)

A sztori:
Egészségügyi szakemberek, kormányzati tisztviselők és hétköznapi emberek egy világméretű járvány közepén találják magukat, miközben a CDC a gyógymód megtalálásán dolgozik.

Szakértői tényellenőrzés:
Sok szempontból stimmel benne a tudomány, de engem megdöbbentett az a gyorsaság, amivel létrehoztak egy új vakcinát és megmentették a világot. Ez félrevezető. Amint azt a HIV, az Ebola, a Zika, a malária esetében láthattuk, a biztonságos és hatékony vakcinák létrehozása hosszú időt vesz igénybe. A Fertőzésben szereplő vakcina gyors létrehozása hamis elvárásokat támaszthat azzal kapcsolatban, hogy mire képes a tudomány egy közegészségügyi válsághelyzetben.

- Dr. Richard Besser, a Robert Wood Johnson Alapítvány elnök-vezérigazgatója és a CDC korábbi megbízott igazgatója (a H1N1 influenzajárvány kezdetén).

Prometheus (2012)

A sztori:
A tudósok idegen civilizáció emlékeire bukkannak a Földön. Az ősi jelek útmutatását követve a Prometheus űrhajót útnak indítják a világegyetem távoli sarkába, hogy választ találjanak az emberiség alapvető kérdésére. 

Szakértői tényellenőrzés:
Ez a film idegesített a legjobban. A térképész azonnal eltéved, a biológus pedig amint meglát egy idegen állatot, azonnal össze akar vele bújni. Az egész stáb idiótánál idiótább dolgokat művel, amivel mindenkit veszélybe sodornak.

- Danielle Tomasello, kutató a Whitehead Intézetben.

Via: Statnews