5 alkalom, amikor a sci-fik megfeledkeztek a tudományról

Pedig ugye nem véletlenül van ott a műfaj nevében, hogy TUDOMÁNYOS-fantasztikus…

A Föld után: Will Smith értelmetlen bölcselkedése

Jaden Smith valószínűleg sosem fogja tudni megbocsátani apukájának, Will Smithnek, hogy berakta egy ilyen vacak filmbe – ez a 2013-as sci-fi ráadásul tudományos szempontból is ciki egy ponton. A sztori szerint Cypher (az idősebb Smith) és fia, Kitai egy ellenséges idegen bolygón ragadnak, majd úgy alakul, hogy Kitainak egyedül kell boldogulnia, és ennek során apja bölcs szavait alkalmazza. Még a trailerbe is bekerült az a pompás idézet, ami a srácnak sorvezetőül szolgált a túléléshez, hogy

„a veszély valódi, de a félelem választás kérdése”.

Nos, ezzel a tudósok vitatkoznának, mivel ennek épp az ellenkezője igaz: a félelem olyan ösztönös reakció, amit nem tudunk kontrollálni. Azt már lehet valamennyire akaraterővel szabályozni, hogy mennyire engedjük, hogy eluralkodjon rajtunk, de magát az érzést nem, szóval ez mindenképpen egy összetettebb kérdés.


Star Wars: Han Solo össze-vissza beszél

A Csillagok háborúja-filmekkel kapcsolatban eleve az vitatott a rajongók körében, hogy egyáltalán sci-finek nevezhetőek-e (egyesek szerint űropera lenne a helyes besorolás). Az egyik kapitális baromság, ami tudományos szempontból felmerült benne, azonban bármilyen műfajú moziban kínos lenne, szóval mindenképpen említést érdemel.

Arról a jelenetről van szó, amelyben Han Solo azt bizonygatja, hogy az Ezeréves Sólyom kevesebb mint 12 parszek alatt képes megtenni a Kessel útvonalat.



A gond csak az, hogy a parszek nem időegység, hanem távolságot jelöl (a pontos meghatározás szerint az a kozmikus távolság, amelyből a földpálya sugara egy ívmásodperc szög alatt látszik, azaz 3,26 fényév). Szóval ez a dicsekvés körülbelül annyira volt értelmes, mintha Solo azt mondta volna, hogy

12 kilométer alatt teszi meg az űrhajója az útvonalat.

Mindez egyébként akkora felzúdulást keltett, hogy amikor a franchise kiadott egy Han Solo-könyvsorozatot, külön gondot fordítottak rá, hogy helyesbítsék a dolgot.


A függetlenség napja vágóinak katasztrofális húzása

SPOILER! Ennek az 1996-os alkotásnak a fináléjában az hozza el a megoldást, hogy a Jeff Goldblum által alakított karaktert felviszi az ellenséges területre Will Smith vadászpilótája, és ott úgy semmisítik meg az idegenek űrhajóját, hogy feltöltenek rá egy vírust. A komputerszakma épp ezekben az években esett át jókora fejlődésen, szóval elég sok szakértőnek szemet szúrt ez a hülyeség. Az egy dolog, hogy egy ember nehezen programozhat egy olyan vírust, ami kompatibilis lenne az alienek rendszerével, de ha még képes is lenne ilyesmire, annyi idő alatt semmiképpen, amennyi idő Goldblum figurájának a rendelkezésére állt (a sztori szerint ugyanis a kormányzat csak egy igen késői ponton avatta be az eseményekbe).


A forgatókönyvírók egyébként számítottak rá, hogy ez problémát okozhat, ezért írtak egy olyan jelenetet, amelyben azt láthattuk, hogy az informatikai zseni már hamarabb befogja az idegen lények jelét, és már akkor elkezd dolgozni valamilyen megoldáson

– a képsor azonban sajnálatos módon a kivágott jelenetek között végezte.


Az időutazós filmek folyton megfeledkeznek a lingvisztikáról

Az időutazás több szempontból is problematikus, de mi most egy olyan bakit emelnénk ki az időutazós filmekből, amit viszonylag ritkán szoktak emlegetni, pedig egészen triviális. A legtöbb időutazó ugyanis nem pár évet vagy évtizedet ugrik vissza az időben, hanem több százat vagy akár több ezret – mégis meg tudja értetni magát az összes múltbeli emberrel. De nem kell ahhoz nyelvtudománnyal foglalkozó szakembernek lenni, hogy tudjuk, hogy a nyelv rengeteg változáson megy keresztül, szóval egy mai angol vagy amerikai már azt a nyelvet is nehezen értené meg, amit mondjuk Sherlock Holmes idejében beszéltek.


Az angol nyelv fejlődése során beszélhetünk óangolról, középangolról és modern angolról, szóval ha a középkor bármelyik szakaszába tér vissza a delikvens, egy hangot sem értene az akkori beszédből. A legtöbb időutazós film amerikai, azért az angol nyelvvel példálózunk, de magyarra is könnyedén lefordítható a probléma:

gondoljunk csak bele, mennyit értenénk egykori tanáraink segítsége nélkül az Ómagyar Mária-siralomból!


Prometheus: totál hülye tudósok

Ebben a sokat szidott Alien-filmben egy csapat tudóst követhetünk, akik egy gazdag vállalat megbízásából felfedezni készülnek egy idegen bolygót. A rájuk váró fosszíliák és egyéb leletek pedig annyira izgalomba hozzák őket, hogy annak ellenére, hogy egy idegen, így ismeretlen és potenciálisan veszélyes bolygón járnak, ahogy földet érnek, azonnal lekapdossák a sisakjaikat, hiszen ezt az égitestet elvileg már terraformálták. De attól még, hogy a belélegzett levegő nem öli meg azonnal őket, számos módon árthat nekik, hiszen rengeteg idegen vírus és bacilus létezhet – ha valakinek, egy tudósnak ezt tudnia kéne.


Ahogy az is elég problémás, hogy ugyanők bármiféle fertőtlenítő eszköz nélkül kezdenek el tapogatni egy ismeretlen eredetű fekete masszát, ami nem túl meglepő módon elég sok problémát okoz nekik a későbbiekben. Az egyetlen dolog, ami mindezt a botorságot megmagyarázhatja, az, hogy a mindent átszövő korrupció miatt

a szóban forgó cégnek olyan teljesen inkompetens tudósokat sikerült összeszednie, akiket csak a pénz érdekel – hiszen egy igazi tudós sosem követné el ezeket a hibákat.


(via Listverse)

 

Ez is érdekelhet

8 katasztrófafilmes jelenet, ami kiakasztotta a tudósokat

A Listverse munkatársai egy környezettudóst, egy földrengésszakértőt, egy cunamiszakértő meteorológust és egy vízügyi és klímaszakértőt szabadítottak rá a legnépszerűbb katasztrófafilmekre.

Tovább