A 90-es évek olyan, mint mondjuk a The Beatles vagy az Oasis, amikor a fénykorukat élték: egyszerűen (kis túlzással) mindenki őrülten rajong érte. Megbabonázza az embert, és egyszerűen képtelen szabadulni olyan frázisoktól, hogy “Only 90’s kids remeber”, azaz, csak azok tudhatják, értik, ismerheti, akik a 90-es években voltak gyerekek.  De miért alakult ez így? Mit tud ez az évtized, amint mondjuk a 2000-es vagy a 2010-es nem? 

Egyrészt a 2010-es évtized emléke még nagyon friss, így nem is lehet tisztességesen nosztalgiázni róla, így az még odébb van, hogy egyáltalán egy lapon lehessen említeni a 90-es évek körüli hájppal. A 2000-es évek viszont már más. Abban megvan a potenciál, hogy letaszítsa a trónról nagy elődjét, hisz abban az évtizedben jött egy csomó ma is menő dolog: YouTube, Facebook, Britney Spears, Eminem vagy az iPhone. 

Minden demagóg bezzeg régenezést mellőzve van valami, ami a 90-es évek nagy előnye. Ugyan az említett évtizedben már jelen volt az internet, de messze nem volt annyira elterjedt és könnyen hozzáférhető sokak számára, mint a 2000-es években. És közvetve vagy közvetlenül, de ez az, ami miatt olyan ködös tekintettel tudunk visszanézni a 90-es évekre, amikor nem a neten lógtunk, hanem lementünk a játszótérre, a panel elé, kirúgtuk a focilabdával a lépcsőház ablakát, mentünk a papával a cuki presszóba, ahol kaptunk jégkrémet, míg a papa megitta a fröccsét. Összejártunk, találkoztunk, voltak programok, nem úgy, mint a 2000-es években, amikor ránkszakadt az msn és az volt a menő, hogy ki sem kell mozdulni, hogy beszélgetni tudjon az ember. Amikor az internet már úgy hasított, hogy simán le lehetett kalózkodni lemezeket, amiket rá lehetett tenni az USB-s MP3-lejátszóra, ami a tölthető elemmel üzemelt. 

A 90-es években volt idő és lehetőség hosszan, lassan megélni a pillanatokat, míg a 2000-es években kezdett minden felgyorsulni.

Ezért emlékszünk olyan jól a 90-es évekre és kevésbé a 2000-esre. Persze az is benne van, hogy az Y generáció, ismertebb nevén a milleniálok, akik 85 és 95 között születtek, úgy élték meg ezt az évtizedet, mint a felhőtlen gyerekkort. És ezt nem mondhatjuk el minden évtizedről és generációról, mert azért a 80-as évek meg a 70-es sem volt olyan jó. A világ nagy eseményeit nézve el lehet mondani, hogy a 90-es évek nyugis és felszabadult volt. Nem volt hidegháború, a vasfüggöny leomlott, lehetett menni nyugatra, és nyugaton sem volt akkora para kelet irányába.

De most már nézzük, hogy mi volt az a 9 dolog, ami felforgatta a világot anno.

Harry Potter

Minden itt kezdődött és tart a mai napig és még ki tudja, hogy meddig. Amikor 1997-ben megjelent J.K. Rowling Harry Potter-sorozatának első része a bölcsek köve, azzal a világra szabadított egy elpusztíthatatlan aranytojást tojó tyúkot, amiről nem győzi a szórakoztatóipar lehúzni az újabb és újabb bőröket 25 évvel később sem.

Mennyire vagy profi Harry Potterből? – PORT.hu-kvíz

Vingardium leviosa! 20 éve mutatták be az első Harry Potter filmet. Most megnézzük mennyire tudtok mindent (is) a varázslók világáról. Nem dobunk bele a mélyvízbe, de azért nem is hájjal kenegetünk.

Tovább

Jóbarátok

Ha egy dolgot kellene mondani, ami nagy valószínűséggel túléli az emberiséget is, akkor az a Jóbarátok lenne. Lehet szeretni, nem szeretni. Meg lehet róla állapítani, hogy egyes poénok jól öregedtek, mások meg kevésbé, hogy ma már nem biztos ,hogy le lehetne forgatni 'satöbbi 'satöbbi. Egy biztos, hogy el sem lehetne képzelni a popkultúrát Monica, Phoebe, Rachel, Chandler, Joy és Ross nélkül. 

Ezek a Jóbarátok legjobb epizódjai

2004. május 6-án került adásba a népszerű sitcom utolsó, azaz 236. része. A jeles évforduló örömére a legnagyobb filmes adatbázis, az IMDb felhasználói szavazatai alapján megnéztük, melyek azok az epizódok, amiket a legjobban szeretnek a rajongók.

Tovább

Spinédzserek

A korszak legmeghatározóbb filmje az egyszerre cuki, esetlen, kicsit bugyuta, de közben vicces Spinédzserek, ami szintén hibátlan képet fest arról, hogy milyen volt a 90-es években gimisnek lenni  leginkább Amerikában - de azért voltak könnyen megfeleltethető dolgok a magyar valósággal is, pláne, hogy a MTV zenetévé is volt már akkor meg Cartoon Network és HBO is, tehát lehetett honnan felszedni egy kis amcsi kultúrát gyerekként. És az öltözködési, viselkedési stílusok is hasonlók voltak. Ne felejtsük el a FUBU-őrületet meg a new Metal zenekarok berobbanását se.

10 dolog, amit nem tudtál a Spinédzserekről

Kamaszkorunk egyik legkedvesebb romkomját 1995 júliusában mutatták be – azaz pont annyi idős, mint a PORT.hu. Ennek örömére összeszedtünk tíz érdekességet a forgatás kulisszái mögül.

Tovább

Nintendo Game Boy

A hordozható játék konzol volt anno az a cucc, ami osztályonként jó, ha egy gyereknek volt. Őt lehetett körbeülni a szünetekben és nézni, ahogy játszik.

Kirándulásokon is jó társ tudott lenni egy ilyen, ha Erika néni nem vette már el a vonatozás legelején.

Tetris

Ez pedig a szegény ember Nintendo Game Boy-a, aminek a sima, fekete-fehér egy játékból álló verziója sok háztartásban megfordult, de volt olyan, amin több játék is futott. 

Téglákra bontotta a Szovjetuniót a Tetris

Még javában zajlik a hidegháború, amikor emberünk egyetlen gondja, hogy övé legyen a játékszoftver terjesztési joga.

Tovább

Tamagotchi

A korszak legértelmetlenebb, mégis annál felkapottabb játéka a Tamagotchi volt. A fröccsöntött műanyagba zárt digitális kis házi állat ott volt sok gyerek táskájában, zsebében, és csak arra várt, hogy megetessék, játszanak vele. A tapasztalat szerint a tamagotchik nem olyan szívósak, mint a rendes élőlények, ezek ugyanis nem éltek többet 1-2 napnál. És nem azért, mert lemerült bennük az elem, hanem mert nem bírták a magányt és az éhezést. Persze nem lettek ettől totál depisek a gyerekek, mert egy rotring ceruza hegyével be lehetett nyomni a készülék hátulján egy picike gombot, amitől újraindult a rendszer és megint volt a gyereknek egy friss és új, élettel teli, vidám tamagotchija, ami aztán ugyanúgy kipurcant 2-3 nap múlva - de akkor már a sok etetéstől és a rengeteg játéktól. 

Britney Spears és Justin Timberlake szerelme, plusz Bravo és Popcorn magazin meg a lány- és fiúbandák úgy összesen

Külön-külön is lehetne említeni mindegyiket, mint a 90-es évek meghatározó akármilyét, de így együtt alkotnak egy egészet. Az ifjúsági magazinos idők, a poszterkorszak, ami egyszerre volt ciki és menő is. Ami most újra ciki és menő is egyszerre. Lásd: Necc party, ahol mindenki megőrül, ha megszólal egy Backstreet Boys-dal. Aki anno kezdő tinédzserként nem volt szerelmes Britney Spearsbe a Baby one more time című klipet látva, az talán nem is élt igazán. Ugyanez igaz lányok esetében az N’Sync tagjaira. És hát micsoda idők voltak, amikor még nem online kommentháborúkban zajlottak az olyan viták, hogy melyik banda a jobb, hanem a folyosón ment a cicaharc és vagy a hajtépés és egymás anyukájának az emlegetése. 

VHS kazi

A korszak szintén nagy áldása a videomagnó és a videokazetta volt. Egyrészt lehetett tékákba, vagyis kölcsönzőkbe járni, nézelődni, másrészt, ha az embernek olyan készüléket volt, akkor fel lehetett venni a késő esti vagy a kora délutáni tévéműsort is. Ez jó volt, ha épp nem ért haza időben az ember suliból, de nagyon meg akarta nézni a kedvenc sorozatát, vagy ha az éjjeli műsoridőben talált valamit… Valamit azon a csatornán, amin este 11-ig teljesen ártatlan időjárás-jelentés ment végtelenítve, majd hirtelen 11 után átváltott a téma valami felnőttesebb tartalomba.

(Források: wahingtonpost, Deseret, bustle, redbookmag, womenshelthmag)