A természetfilmekben az a legjobb, hogy minden valóság és mégis minden fantasztikus. Az Amazónia című film tipikusan szájtátva-elképedve bámulós, pedig csak lefilmezi, ami van. Amiből szerencsére még hagytunk: az esőerdő élővilágát.
Thierry Ragobert ismeretterjesztő- és dokumentumfilm rendező (Utazás a jég szívébe, Saint-Exupéry utolsó repülése, A Nazca-vonalak rejtélye) legújabb, Amazónia témájú alkotásába egy cseppnyi fikciót is varázsolt, hiszen nem csupán megfigyelők lehetünk a kamera szubjektív tekintete által, egy esőerdő-történet is kibontakozik. A főszereplő egy kapucinus majom, akinek humoros, emberszerű gesztusai teljes mértékben lehetővé teszik az azonosulást. Hasonlóan fél, nevet, majd csodálkozva felhúzza a szemöldökét, mint mi. És van is ám neki miért csodálkozni, hiszen a repülőgép szerencsétlenség következtében hazakerülő majomnak ugyanúgy minden új az esőerdőben. A történetvezetés hol aranyos, hol felesleges, hiszen amit a természet ad, mint vizuális élmény messze mindent felülmúl. Ám az tény, hogy amikor a kismajom nyelvet ölt a kígyóra, miután hosszan szemlélte, mit is csinál csúszós állattársa, az csúcs. Ezzel ellentétben a varázsgomba hatásának ábrázolása nem túl szerencsés, arra ott a Trainspotting. S talán a kisebbeket jobban a székhez szögezi, ha izgulhatnak a kedves majmocskáért, jómagam már a csiga szuperközeli látványától is rajongni kezdtem az összes csodálatos állatért. Pedig a csiga elég hétköznapi jószág, nálunk is előbújnak eső után, az Amazónia pedig tele van olyan lényekkel, melyekre a különleges jelző igen csak kevés.
A felnövekvés történeten, road movie-n és love sztorin áteső majom végül találkozik az emberekkel újra, akik éppen irtják az esőerdőt, de ő már döntött, és ez nem is kérdés. Olyan tanulság ez, amit tudunk, és mégsem tudunk. Mert miközben irtjuk a fákat, nem igazán kérdés, hogy a majom az egyszer egy méteres ketrecben vagy az ezerszínű, örökké mozgó, felmérhetetlenül gazdag és kápráztatóan csodálatos otthonában, az esőerdőben érzi-e jobban magát. Ezért fontos film az Amazónia, mert enged egy kisebb bepillantást abba, hogy milyen a természet, hogy milyen amikor valami pusztán attól szép, hogy létezik.
