A kör

  • judelaw / PORT.hu

Új városi legenda van születőben. A szóbeszéd szerint egy rejtélyes videokazetta szedi áldozatait. Mihelyst valaki megnézi, megcsörren a telefon és egy gyermekhang közli, hogy az illető hét nap múlva meg fog halni...

Rachel, a riporternő (Naomi Watts) unokahúga rejtélyes halálának ügyében fog magánnyomozásba. Így szerez tudomást a legendás kazetta állítólagos létezéséről. A nyomok (no meg a leányzó holmijai között talált fényképek) egy erdei kempingbe vezetnek, ahol a kölcsönözhető filmek polcán ott lapul egy borító nélküli, azonosítatlan szalag. Rachel pedig - engedve kíváncsiságának - beteszi azt egy lejátszóba és megnyomja a play gombot...

A képernyőn Luis Bunuel látomásaihoz hasonlatos rémálom-képek jelennek meg. Lovak tetemeit csapdossák a tenger hullámai, egy középkorú nő veti le magát a sziklaszirtről, hatalmas százlábú mászik elő rejtekéből vészjóslóan, vagy éppen egy falhoz támasztott létra látszik, ami sehová sem vezet. A zűrzavaros képsorok először csak értetlenséget váltanak ki főhősnőnkből, ám amikor megcsörren a szobában a telefon, a legendát nem lehet nem komolyan venni...

Gore Verbinski rendező (A mexikói) egy japán kultregény és az az alapján készült horror, a Ringu alapján készítette el legfrissebb munkáját. A "Hatodik érzék" és a "Más világ" példájához hasonlóan a hangsúly ebben a filmben is a természetfeletti események megmagyarázhatatlanságán van, s mivel a rettenet nem könnyen racionalizálható, éppen ezért sokkal hatásosabb.

Naomi Watts, akit David Lynch zseniális "Mulholland Drive"-ja óta ismer a világ, tökéletes átéléssel jeleníti meg az elkerülhetetlennek tűnő végzet ellen is harcba szálló újságírónőt, akinek legfőbb célja nem is saját sorsának megfordítása, hanem a kisfiáé, aki egy óvatlan pillanatban szintén megnézi a "gyilkos" horrort...

A hangsúly (hála az alkotók józanságának) most sem a minél véresebb tálalásra helyeződik, hanem a lelki terrorra, így aztán a rendező, mint hangszerét tökéletesen ismerő muzsikus játszik idegszálainkkal. Filmje így válik egyszerre tisztelgéssé a nagy elődök (elsősorban Hitchcock), az ázsiai eredeti, a játékban intelligens partnernek tekintett nézők, s nem utolsó sorban maga a megfoghatatlan előtt. Nekünk pedig valóban nem marad más dolgunk, mint átadni magunkat a rettegés enyhén perverz élvezetének, s ezúttal valóban nem árt kikapcsolni a telefonunkat, mielőtt még megcsörrenne film közben...