Kálmán-nap

B32 Kultúrtér és Galéria, április 2.

A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy egy olyan életkorba léptek, amikortól minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék - ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. 

Kihallgatás

Átrium Film-Színház, április 4.

Egy fiatal lányt megöltek. Ki a gyilkos? Kire, hogyan és mikor vonatkoznak a törvények? És egy rendőrségi elzárt területen mennyit számít az igazság? A történet egyértelmű, fekete-fehér kérdésekké alakul át a dráma végére. Olyannyira, hogy a nézőnek a végén csak annyit kell eldöntenie, hogy meg kell -e húzni a ravaszt a fegyveren, és ha meg kell, akkor ki húzza meg.
Ehhez az egyszerűséghez formailag is hozzájárul a díszlet, a jelmezek és a kellékek: minden fekete-szürke-fehér, akár egy régi film-noir történetben. 

Lutte

Trafó, április 6.

Küzdelem, harc, erő, revolúció. Egymásnak és magunknak feszülés, felülkerekedés és legyőzetés. A Frenák Pál Társulat előadásában egy birkózószőnyeg jelöli ki a nagyon is emberi küzdelem terét; a küzdő felek pedig egyszerre ütköznek össze egymással és önmagukkal. Saját törékenységük ellen harcolnak, a küzdelemben saját magukon kerekednek felül és saját magukkal szemben maradnak alul.

Leszámolás velem

Jurányi Ház, április 7.

Apám kétségbeesett. "Fiú ez egyáltalán, vagy mi? Folyton bőg, fél a sötétben. Miért ilyen? Én nem neveltem lánynak, pont úgy bántam vele, mint a többi fiúval!" Fogalma sem volt, hogy engem ugyanezek a kérdések gyötörnek. Ha fiú vagyok, miért nem vagyok olyan, mint a többiek? Miért viselkedem így, miért affektálok, miért gesztikulálok széles mozdulatokkal, miért olyan nőies a beszédem? Nem tudtam, miért lettem ennyire más, és ez borzalmasan fájt.
Edouard Louis meleg, feminin kisfiúként nőtt fel Franciaország egy szegénynegyedében. Sérelmeit és régi énjét önéletrajzi könyvvel zárta le, célként azt is kitűzve, hogy azoknak is segít, akik őt bántották. A világsikerű könyvből készült darabot Budapesten mutatják be először színpadon.
„Azért vállaltam el, mert lehetetlennek tűnt, hogyan lehet ma Magyarországon – vagy bárhol a világon – egy ilyen történetet színpadra vinni úgy, hogy se szentimentális, se visszataszító ne legyen, hanem olyan, mint a regény: megdöbbentő és magával ragadó.” (Rába Roland, a darab rendezője)

Szülői értekezlet

Jurányi Ház, április 10.

A harmadik bé osztály új tanítónőt kapott. A fiatal, alternatív pedagógiai elveket valló Palóc Ildikó végtelenül hisz az elfogadásban, a demokráciában, ellenzi a frontális oktatást és a tekintélyelvű pedagógiát. Sajnos azonban nem minden szülő nyitott az új értékekre, egyesek akadékoskodnak, ironizálnak a szülői értekezlet kellős közepén! Ildikót elkeseríti ez a hozzáállás, úgyhogy kénytelen keményebb eszközökhöz nyúlni: na jó, ha ennyire nem bírnak magukkal a tisztelt szülők, akkor ácsoport, bécsoport, ácsoport, bécsoport...!!! - Azonnal dolgozatot írat a modern pedagógia elveiből. Csakhogy hamarosan elszabadul a pokol, és Ildikó kezéből kicsúszik az irányítás. Nincs más hátra, mint behívni az Igazgató Urat, hogy tegyen rendet...
A darab olyan fontos társadalmi kérdéseket feszeget, mint:
Lehetséges-e a valódi reform ott, ahol a fejekben nem változott meg semmi?
Hol van a határ diktatúra és szervezett iskolarendszer között?

Top Dogs

Katona - Kamra, április 11.

"A Top Dogs szereplői kirúgott menedzserek - nyomorult "lúzer" banda -, akiket gyötör a kétségbeesés, mardos a szégyen, emészt a harag, és akik már-már belehullanak a moralizálás szánalmas mocsarába, mintha egyik pillanatról a másikra felejtették volna el a kemény jelszavakat: "Az utókor nem tisztességes, hanem nyereséges vállalatokról emlékszik." ; "A tisztesség az utolsó előtti mentség. Az utolsó a siker." ; "Erkölcsi hullának a győztes vetélytársat nevezzük." "A megbízhatóság nem azt jelenti, hogy adnak megbízást." Ám az ember-orcájú kapitalizmus hőseink segítségére siet. Befizeti őket egy csinos kis "crash-tréningre", ahol majd új állást keresnek nekik, egyszersmind az elveszett lelkeket gatyába rázzák, felturbózzák a lerobbant önbecsülést, élesítik az önismeretet, edzik a harci kedvet, és megtámogatják az omladozó hitet a Coca-Colában meg a Credit Internationalban; az American Expressben és a Toshibában. S mindezt a legtudományosabb módszerekkel a legtudományosabb pszichológiával!
A 15 éve folyamatosan játszott előadás mit sem veszített fényéből és aktualitásából az elmúlt másfél évtizedben.

Futótűz

Radnóti Miklós Színház, április 14.

Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező. Nyolc éves volt, amikor a családja Kanadába menekült a libanoni háborúk elől ezzel összefüggésben a legfontosabb témák Mouawad munkásságában a történelmi traumák és azok családra gyakorolt hatásai.
A Futótűz egy nyomozás története: Nawal a halála után végrendeletben adja gyermekei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot. Jeanne és Simon először tiltakoznak a feladat ellen, de végül nem hagyja őket nyugodni a múlt kérdése. Saját gyökereik nyomába erednek. A nyomozás során egyre jobban belemerülnek egy múltbéli háború borzalmaiba, és elkezdik tisztán látni, hogy az anyjuk miért burkolózott közös életük során titkokba és elhallgatásokba.

Egyasszony

Komáromi Jókai Színház, április 19

2015-ben mutatta be az Orlai Produkció a Fügével közösen az Egyasszony című darabot Tenki Réka előadásában a Jurányi Inkubátorházban. 
Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket. A megrázó őszinteségű blogból könyv született, a könyvből pedig színházi előadás.

Patkányok

Szkéné Színház, április 28.

A színpad a nagy emberek nagy cselekedeteinek színtere vagy a színháznak az életet kell mintáznia? Szól az elméleti vita a Nobel-díjas Hauptmann tragikomédiájának két szereplője között. A szerző állást foglal: a Patkányok főhősének a takarítónő Johnnét teszi meg, aki fejvesztve rohan a tragikus vég felé. A francia bohózatokat idéző jelenetek sem képesek elvonni a figyelmet arról, hogy a szereplők jól titkolt hazugságaiból gondosan fölépített kártyavár összeomlik, mindenki lelepleződik, életek mennek tönkre.

A Gézagyerek

Pinceszínház, április 28.

Géza autista. Ahogy Háy János darabjának szereplői mondják: hibás. Otthon a kockás konyhaköveket nézi egész nap. Váratlanul felveszik a szobi kőfejtőbe, hogy a szalagra rakott kőáradatot figyelje, ha rendellenességet észlel, idegen anyag, netán ember kerülne rá, rögtön nyomja meg a piros gombot és leálljon a gép. Végre büszkeség tölti el. Reggelente a távolsági busszal munkába jár a környék férfiaival együtt. A szalag melletti széke istenné teszi, hiszen az ő kezében van az irányító szerkezet, műszak után kocsmába jár a többiekkel.
Háy János megható, felkavaró és legalább ennyire humoros darabja 2004-ben jelent meg könyv formájában számos nagy sikerű vidéki előadás után Budapesten a Pinceszínház mutatja be először.