3D-s animációkkal manapság mindent el lehet adni. Főleg ha szőrös, csillogó szemű rágcsálókról van szó.
Az Alvin és a mókusok rajzfilm első filmes feldolgozása nem hozott nagy sikert az alkotóknak, mégis megpróbálkoztak egy második résszel. Az, hogy a 3D-s animáció sokat fejlődött még magában hordozta a lehetőséget, hogy a második próbálkozás látványosabb és viccesebb lehet az első résznél, azonban a bugyuta történetet sajnos semmilyen animációval nem lehet sikeres filmmé kovácsolni. Pedig az alaptörténet jó. 3 énekelni és beszélni tudó mókus a főszereplő. Márpedig a Misi Mókus óta tudjuk, a mókusok akár egy egész estés filmet elvisznek a hátukon.
A High School Musical hisztéria azonban ezt a filmet is elérte. A figurák hiába aranyosak a poénok szegényesek az éneklős jelenetek pedig az amerikai pom-pon csapatokat idézik. Nálam már az kiverte a biztosítékot, hogy az iskolában a fiuk féltékenységi jelenetet rendeznek, mert a mókusok elcsábítják a suli csajait,egyébként sem értem , hogy lehet egy lány szerelmes egy mókusba? na mindegy ez mese. Valamint a nagyon gonosz lepattant ex-producerük annyira lesüllyedt, hogy a kukából lakmározik. A második rész extrája, hogy a mókus fiuk mellett egy mókus lány csapat is feltűnik, így a film a szerelem és párviadal témakörökkel bővül, valamint női előadók számait is fel lehet dolgozni mókushangon.
Nem mondom, hogy a mókusok nem szerethetőek, mert ahogy észrevettem a moziba ülő gyerekek óriási eufóriával várták a filmet. Valamint olyan nemes eszmék jelennek meg a filmben, mint a barátság és a testvéri szeretet fontossága. Az viszont lehetséges, hogy ha egy élő mókusról forgattak volna filmet az sokkal izgalmasabb és költséghatékonyabb lett volna.
4/10 pont
