Ő kezdte a szájkaratét, de Eastwood sem maradt adós.
Spike Lee a nevéhez méltón (spike = tüske) tüskés természetű, soha nem izgatta magát amiatt, hogy a véleményével esetleg megsértheti a kollégáit. Beszólt Wim Wendersnek, amikor a német rendező zsűrielnökként nem díjazta a Szemet szemértet, egyszer azt vetette fel, hogy Charlton Hestont le kéne lőni, de Tarantino is megkapta a magáét tőle, amiért szerinte túl sokat használja a n*gger szót.
És nem úszta meg Clint Eastwood sem. 2008-ban, a cannes-i filmfesztiválon, ahol elvileg a II. világháborús Miracle at St. Anna című filmjét népszerűsítette, kifejtette, hogy mi a problémája A dicsőség zászlajával. Lee azzal vádolta meg a film rendezőjét, Eastwoodot, hogy szándékosan hagyta ki a fekete katonákat az Iwo Jima-i csata jeleneteiből, és azzal hencegett, hogy a saját filmje kijavítja a történetírás hibáit.
Ez az ő verziója. A fekete katonák nem léteztek. Az én verzióm teljesen eltérő.”
Az ingerült Eastwood válaszul kijelentette, hogy
Leenek „be kellene fognia a pofáját”,
és közölte, hogy a filmjében bemutatott fegyveres erők faj szerinti megoszlása megfelel a történelemkönyveknek.
Lee erre így replikázott:
[Eastwood] nem az apám, és nem egy gyapotültetvényen vagyunk... Úgy beszél, mint egy dühös vénember.”
A szópárbaj heteken keresztül zajlott a sajtó nyilvánossága előtt. Lee végül fegyverszünetet javasolt, és egyik közös barátjukat, Steven Spielberget kérte fel, hogy közvetítsen kettejük között.
Via: Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete
