Az anyja

Minden a lábgyűrűvel és a bokára tetovált vasmacskával kezdődött. Ez a bizonyos láb késett az esküvőről, és a vőlegény végzete lett. Ez a bizonyos boka nem másé, mint a feleség anyjáé. Francia helyzet francia humorral, ahogy ők elképzelik a vicces fajta szerelmet, azt a bizonyos néha csetlő-botlót, kicsit ferdét, a-gerlice-mindig-megtalálja-párját típusút. A főszerepben Catherine Deneuve, aki szép, ahogy ezt tőle megszoktuk. Azért elmondanám, hogy ha a lábán nem is, a kezén meglátszik a kor. Szerepe: laza anya a Bahamákon, aki elszokott attól a mindennapi ténytől, hogy tilos a fű. Diszkréten húzogat elő zokniból, szivartokból spanglikat.

Van aztán a pasi, aki már tizenkét éve le akarja rázni a nejét, és végül össze is jön neki. Homokos lesz. Sok bonvojázstól és zsötemtől kísérve feltűnnek még leszbikus és alkoholista nagymamák, valamint nagy fekete férfiak. Továbbá egy hatalmas partra vetett bálna, amely annak demonstrálására ad alkalmat, hogy a Bahamákon még tudnak együttműködni az emberek. (Nem csoda: napsütésben, bikiniben.) Össze tudnak fogni egy hatalmas műbálnáért, annak hatalmas barna üvegszeméért. Így megy ez végig, franciásan, viccesen, átlagosan.

A gyors tanulság az volna, hogy tényleg nézzék meg előbb az anyját, valamint, csak nőknek, hogy a szerelemnek semmi sem szab határt, se barátság, se család, hogy másról ne is szóljunk. A lényeg, hogy ott a Bahamákon még nincs minden veszve, van még fű, és van még bálna.