Mi magyarok csak reménykedhetünk benne, hogy a filmgyártásunk a hatvanas- és hetvenes évtizedekben olyan maradandó nyomot hagyott a filmtörténetben, mint ahogy a csehek tették ezt, és tőlünk nyugatra egyforma ranggal emlegetik Jancsó Miklóst és Szabó Istvánt olyan cseh mesterek mellett, mint Jirí Menzel és Milos Forman. A cseheknek ez sikerült, és mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy most, amikor hosszú kihagyás után újfent egy cseh vígjáték érkezik a hazai mozikba, azonnal a régi idők cseh remekeire asszociálunk, és valami nagyon könnyed, keserédes filmecskét várunk. A rossz hír az, hogy a Bajnokok képtelen teljesíteni elvárásainkat, de már nem 1966-ot írunk, így ezek az elvárások cseppet sem lehetnek jogosak.
A filmtörténetben is fontosak a gyökerek, de nem lehet minden cseh-, netán magyar filmet egy kalap alá venni pusztán a gyökerek miatt. Marek Najbrt 2004-ben készült filmjének csak annyiban van köze a pár mondattal korábban megnevezett elődökhöz, hogy egy kis faluban játszódik, a hősei pedig igazi kisemberek, akik talán még az átlagos kisembernél is kisebbek, hiszen falujukon kívül sehol nem számítanak egy fikarcnyit sem.
Igazi lúzermozi a Bajnokok csak nem a Lúzer SC testnedves poénjaival, hanem félkomoly szociológiai körképpel. Hősei igazi kívülállók, akiknek saját mikrokozmoszán kívül más nem is létezik, de ők sem léteznek senki más számára. Egy kihalófélben lévő faluféle (még annak is kicsi a maga közel tucatnyi lakójával?) utolsó vergődéseit láthatjuk itt a hokivilágbajnokság idején, amikor kirobbannak a régóta érlelődő viták és feszültségek a lakók között, akik már borzasztóan unják és utálják egymást. Van itt boldogtalan asszonyka, aki a falu jó pasijának számító buszsofőrrel akar lelépni, sváb öregember, akit azért taszítanak ki a többiek, mert nem beszéli a nyelvüket, a falu kisebbségije egy állandóan gúnyolt roma személyében, és még hosszan sorolni lehetne a hely egyedi figuráit. A koszos, elhanyagolt, szinte már oszlásnak indult falu képei rémisztően hitelesek, Miroslav Holman operatőr képeiből azonnal átérezzük, hogy miért nem érzi jól magát itt egyetlen lakó sem.
Azokat a nézőket, akik térdcsapkodós komédiára számítanak figyelmeztetnem kell: bár a forgalmazó vígjátékként hirdeti a filmet, és tényleg akadnak benne mulatságos pillanatok, a Bajnokok számos drámai elemet is tartalmaz. Igazi minimalista színészfilm ez, melyből Magyarországon is készül egy pár, de már csak a cseh nyelv unikuma miatt is jól megkülönböztethető hangulattal bír. A Bajnokok a cseh filmművészetben nem ér fel egy vb arannyal, de azért ott lehetnek vele a világbajnokságon.
