Nem utópia, korunk civilizációja a kémián és a vegyiparon alapszik. Természetes élelmiszereink 80 %-ban kémiai adalékokkal készülnek, régen a sört meg kellett inni három napon belül, mert megsavanyodott, ma már hónapokig eláll, akár a tűző napon. Sokaknak már nemcsak a mindennapi élet, de a szokásos esti lelazulás sem megy szerek nélkül. Vannak, amit magunktól, saját akaratunkból szedünk be, és vannak anyagok, melyeknek elfogyasztásáról nincs is tudomásunk.
A Crank - Felpörögve című film apropója is ez utóbbi tulajdonképpen. Chev, a bérgyilkos rosszul ébred. Hogy hogyan, mennyire rosszul, azt mi, nézők is érezhetjük, hiszen a kezdeti képek szubjektív kameraállásból készültek, mintha mi ébrednénk rosszul. Velünk is megtörténhet? Más indokot nem tudok felhozni a szubjektív kamera használatára, ha csak azt nem, hogy amúgy látványos eszköz a néző belerángatására a történetbe. Bele kell minket rángatni, hiszen viszonylag kevesen vagyunk bérgyilkosok, és (talán) kevesen élünk olyan hajszolt életet, mint Chev. Belerángatódtunk tehát. Chev azért ébred rosszul, mert valaki megmérgezte. Ezt megtudhatjuk az ő szemszögéből, éppen a tévé elé támolygunk, ahol egy dvdlemez vár ránk. Nagy nehezen beletalálunk a lemezzel a helyére, elindul egy rövid üzenet. Szimpatikusnak nem mondható, bűnöző külsejű fiatalember közli velünk, hogy seggfejek vagyunk, és hogy meg vagyunk mérgezve egy pekingi koktél nevű szintetikus szer által, amit azért kaptunk, mert (az ő szemszögükből) nem voltunk jó fiúk. Ezért most jól meggyilkolnak. A lassan ölő koktél megállítja a szívünket. Kicsit húzhatjuk a dolgot, ha folyamatosan magasban tartjuk az adrenalinszintünket. A kamera kiszáll belőlünk, és a film további részében megszemlélhetjük Chev (immár Jason Statham) kellően látványos, és kellően őrült ámokfutását adrenalinfokozás életbevágó ügyében. Ennyit a sztoriról, hiszen mégiscsak egy akciófilmről van szó, maradjon valami meglepetés a nézőknek is, akik ezért ülnek be effélére. Gondolom.
De mégsem csupán szimpla akciófilm ez, hogy piffpuff, dirrdurr, Amerika megmentve, vége, főcím. Van benne akció persze, dögivel, de ha egy film egy adrenalinhajhász ámokfutásról szól, azt nem lehet jancsói hosszú snittekkel és bergmani mély lélekelemzésekkel megoldani. Nem is ezeket az eszközöket használja a filmet íróként és rendezőként jegyző Mark Neveldine, Brian Taylor páros. Ellenben sokat merítenek John Woo akciófilmes erőszakszimfóniáiból, Tony Scott olykor szöveginzertekkel is kevert, szaggatott képi világából, valamint és főleg, Quentin Tarantino kokainmámoros vérfürdőiből kaptak ihletet. És humorából is, tegyük hozzá gyorsan.
A humora az, ami kiemeli e filmet az ún. hajszafilmek gyakorlatilag a mozival egyidős, százéves folyamából. Elsősorban képi humora van a filmnek, amely leginkább a mostanában saját jogán törvényerőre emelkedett Pálfi Gyurink (Hukkle, Taxidermia) alkotásait juttathatja eszünkbe. A kamera, miután végre elfelejtette a szubjektív nézőpontot, egész érdekes mutatványokat nyújt. Néha egy mikrosütőből kukucskál kifele, néha egy gázpedálról. Olykor látjuk Chev lassuló szívét, máskor meg tanúja lehetünk a Google Earth nevű népszerű webes alkalmazás filmvászonra való domesztikálásának, mint helyszínszervező képi effektus. Néha pedig Tarantinót idézi, mint az akciófilm pszichopata pápáját, néhány már-már túlzásba vitt véres jelenet esetében, de az olyan meghökkentő jelenetekben is, mint pl. az adrenalinfokozás érdekében megejtett üzekedésnek a kínai piac kellős közepén. Tarantino-i az amúgy is Bruce Willisre hajazó fizimiskájú Jason Statham melegítős jelenése is éppúgy, mint a műfajtól kissé idegen verbális humor. Chev fanyar beszólásai mintha a Ponyvaregényből vagy a Jackie Brownból lettek volna idevágva. Azonban amit a Crankben látunk, mindez csupán eredeztethető Tarantinótól, az alkotók még jónéhány szívlapáttal rápakolnak mindenre. Nincs megállás, kitart a lendület a Végig, ami jó. De nem abban az értelemben, mint azt sejtik, várják. Mindent összevetve, bár utálom a kifejezést, ez a film bizonyos szubkultúrákban "kultfilm"-státuszba kerülhet, jelentsen ez bármit is.
