Mike Gunther rendezőről két dolgot tudtunk meg első filmje kapcsán. Szereti Guy Ritchie munkásságát, legalábbis előszeretettel nyúl le tőle stílusjegyeket, és kedveli a B kategóriás akciófilmeket. Első filmjével legalábbis csak ezt a szintet sikerült megütnie.
Bosszúból elégséges
Három detroiti bűnöző barát, Sonny, Vincent és Dave gyémántrablást terveznek. Az akció után azonban Vincent két puffantással hűvösre teszi barátait. Sonny túléli a lövést, és bosszút forral, ám erre Detroit tiszteletreméltó maffiafőnöke Mr. Biggs is felfigyel, aki nem tűrheti, hogy bosszúból garázdálkodjanak a városában. Ajánlatot tesz Sonnynak, ha segít neki elkobozni az orosz maffiától az őt megillető zsákmányát, akkor cserébe segít neki előkeríteni az áruló Vincentet. Ám történik egy kis gikszer, így Sonny úgy dönt, egyelőre nem járul Mr. Biggs színe elé a zsákmánnyal…
[img id=346612 instance=1 align=left img]Elvarratlan szálak
Ami a történetvezetést illeti, maradnak kérdések az emberben. Megjelenik a színen például egy cingár bérgyilkos, aki egy legyintéssel megfenyíti a hegyomlás Sonnyt, hogy működjön vele együtt a gyémántok visszaszerzésében. Miután ez megtörténik, semmi következménnyel nem jár, olyannyira, hogy a két figura teljesen külön utat kezd bejárni. Bruce Willis hosszabb ideig tartó mellőzése is elgondolkodtató. Amikor a filmfogyasztó már egy ideje azon rúgózik, hogy, na de hova lett Mr. Biggs, őt vajon nem zavarja, hogy nincs meg a zsákmány, ekkor – megkésve bár, de - felbukkan ismét. Azt persze csak találgatni lehet, hogy ennek a késői feltűnésnek mi az oka, Willis talán ebben a végső pillanatban érezhette vállalhatónak, hogy ismét feltűnjön egy jelenet erejéig.
Akció izzadvány
Az akciófilmekre jellemző olyan védjegyek, mint a meddig bírja az áldozat levegő nélkül víz alatt, fogócskázós üldözés bevásárlóközponton keresztül az utcákon át, egy-két emlékezet visszatérítős ökölnyomás az arcba, lövöldözéstől extázisba esés, és a k*va élet nem pont most fogy ki a fegyveremből a töltény itt is felbukkannak. De mindez csak arra jó, hogy helyenként felrázzon minket a reménytelen fotelbe süppedésből, az amúgy vontatottan hömpölygő, kicsit sem csavaros történet. Ami a képi világot illeti a helyenkénti feliratozással és egyes karakterekkel, leginkább Guy Ritchie filmjeire hajaz. Sőt még a laza poénokkal megtűzdelt dialógusok is erre utalnának, ha nem sikeredtek volna túl erőltetettre.
Maga a műfaj nem igényel mély gondolatiságot, de annyit azért mégis, hogy ne sehova sem vezető, üres párbeszédek kísérjék végig a cselekményt. A karakterek sem igazán bontakoznak ki, gyengék az ok-okozati összefüggések. Egyedül 50 Cent igyekszik komolyan venni a bosszúszomjas, de alapvetően pozitív jellemmel megáldott bűnöző figuráját, de valljuk be őt ennél komolyabb filmben még nemigen láthattunk. Bruce Willisbe ki tudja mi ütött, amikor szerepet vállalt ebben a filmben, mindenesetre mindvégig úgy tűnt, mintha ő maga sem tudná túl komolyan venni szerepét. Ryan Phillipe is szerepelt már ennél korrektebb alkotásokban, ráadásul ebben a lezüllött rosszfiú szerepben még a borosta sem segített hitelesebbé tenni, az amúgy szépfiús karakterét.
Kiknek ajánljuk:
– Fanatikus 50 Cent rajongóknak.
– A 'B' kategóriás akciófilmek kedvelőinek.
– Akiknek már mindegy mit néznek, csak színes mozgóképek sora legyen.
Kiknek nem:
– Bruce Willis rajongóknak.
– A műfaj szerelmesei, de minőségibb kivitelezésben.
– Akik a fordulatosabb elbeszélést, ütősebb karaktereket, poénokat kedvelik.
PORT.hu: 2/10
IMDb: 4,4
