Ebben az országban kissé nehéz nem a BKV-ra asszociálni, ha egy film elején felbukkan Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, azt bizonygatván, hogy a darab, amit látni fogunk, semmiféle kapcsolatban nem áll a nagyvállalattal. Persze, tudjuk mi jól, minden egyezés a valósággal a véletlen műve - ezek az ellenőrök nem azok az ellenőrök, ez a metró pedig természetesen nem az a metró.
A nagyjátékfilm-rendezőként most debütáló Antal Nimród munkáját egyfelől tagadhatatlan irónia, groteszk hangvételű humor jellemzi, másfelől az expresszionizmus hatása - a főszerepet alakító ellenőr, Bulcsú (Csányi Sándor) nyomott lelkiállapotának nem csupán a zegzugos, komor hangulatú magyar metró a tükröződése, de az ott garázdálkodó sorozatgyilkos alakja is, aki - folytatván az expresszionista párhuzamot - a főhős doppelgängere.
Vele és a bliccelő utasokkal küzd meg hősünk ebben a szimbolizmust realizmussal vegyítő moziban, mely sem az akció-, sem a vígjátéki, sem pedig a thriller-elemeket nem nélkülözi. Antal Nimród egyéni filmnyelvet beszélő, kifejezetten tehetséges, bár időnként még bizonytalankodó rendező - a mozi egy-két dialógusa túlzottan szájbarágó és szentenciózus, ellenpólusként azonban pergő, kihagyásra épülő párbeszédeket is hallhatunk; a vizuális gegeken alapuló humort, a feszültségteremtést remekül műveli, egy-két üldözéses akciójelenete azonban mintha túlzottan hosszúra nyúlna; a doppelgänger-effektust ellenben mesteri eleganciával teszi oda.
A Bulcsú figuráját visszafogott színészi eszközökkel, nagy magabiztossággal megformáló Csányi Sándor és a metróban garázdálkodó sorozatgyilkos (Szabó Győző) alakja között egyértelmű a párhuzam. A sorozatgyilkos a hajdan szebb napokat látott fiatal ellenőr rosszabbik énje, az az agresszor, akivé a hős, reménytelennek tetsző helyzete folytán, maga is válhatna, és aki a film egy-két jelenetében elő is tör belőle. Antal kódot is ad az értelmezéshez - a két szereplő ruházata megegyezik (bőrkabát és kapucnis overall), akár össze is keverhetnénk őket.
A párhuzam kifejezetten merész, de a rendező túlzottan kedveli hősét ahhoz, hogy kiaknázza az analógiában rejlő lehetőségeket - engedményt téve a hollywoodi dramaturgiának Bulcsú végül újabb esélyt kap az élettől, a ,,földalatti" poklot és a purgatóriumot bejárva jut el a mennybe.
A film befejezése, a lendületes akciók, a fanyar, már-már abszurditásba hajló humor és a remek színészi játékok kifejezetten nézőbaráttá teszik a mozit - kérdés, hogy az utóbbi évek magyar sikerfilmjein trenírozott közönség mit tud kezdeni egy olyan alkotással, amin, hogy teljességében átlássuk, még gondolkodni is kell.
