Vincent Lindon egyszerre ismerős és ismeretlen alakja a francia a mozinak. Ártalmatlan vígjátékok és nem túl eredeti családi drámák fűződnek a nevéhez, és persze egy sor világhíres szépség (Catherine Deneuve, Sophie Marceu), akik mellett legtöbbször a másodhegedűs szerepét játszotta a jó nevű másodhegedűsöktől elvárható szakmai alázattal. Hogy mi is lenne Lindon pontos és hivatalos besorolása (az első vonal vége-e vagy a második eleje?), a világnak ebből a sarkából nehéz megállapítani, annyi mindenesetre biztos, hogy ha a kortárs francia mozi nagy színészi teljesítményeit kellene számba venni, az elsők között aligha találkoznánk a nevével.
Ez a helyzet vélhetően A bajusszal sem fog jelentős mértékben megváltozni, ami egyfelől érthető is, hiszen kis hátszelű, nem is olyan friss (a film 2005-ben készült), s nem a nagyközönség szájízéhez igazított produkcióról van szó, másrészről viszont igencsak sajnálatos, mert így egy kimagasló alakítást fogunk méltánytalanul hamar elfelejteni. E nagy alakításra egy megtévesztően egyszerűen induló, a későbbiekben azonban annál vadabb fordulatokat vevő történetben kerül sor.
Annyi már a legelső képsorokból is kitűnik, hogy Marc és Agnés összeszokott párost alkotnak. A jómódú házaspár vendégségbe készül éppen, s miközben folynak az ilyenkor szokásos fürdőszobai hadműveletek, a férfi félig komolyan, félig komolytalanul felveti, mi lenne, ha megszabadulna a bajszától. A felvetést hamarosan tett is követi, ám amikor a büszke férj frissen borotvált, csupasz ábrázattal a feleség elé áll, az asszony úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Marc balsejtelmei csak erősödnek, amikor a vendégségben sem akarja senki sem észrevenni a nyilvánvaló változást: a férfi először baráti ugratásra gyanakszik, ám amikor szerettei, hozzátartozó és kollégái is egybehangzóan azt állítják, hogy soha nem is viselt bajuszt, lassan a saját józan eszében is elkezd kételkedni Emmanuel Carrére, aki a saját regényéből rendezett filmet, nem egy összefüggő történetet mesél, hanem egy lassan elhatalmasodó neurózis képét rajzolja meg.
Amit látunk, Marc szemével látjuk, A bajuszban - a költő szavaival élve - nem a józanész, hanem a fortélyos félelem igazgat. Egy józan ítélőképességétől megfosztott férfi útitársául szegődhetünk másfél órára - embert próbáló túra, csak erős idegzetűeknek.
