Gólöröm

Célra tarts: szívet megdobogtatni és sajogtatni. Amivel ez megkérdőjelezhetetlenül sikerülni is fog, az a foci. Egy bájos suttyóval (külön dobbanhat a büszke magyar szív, hogy hazai a színész, és a filmben is a Kovaksz nevet üvölti több ezer Paris-Saint-Germainnek drukkoló torok) és egy szeretnivaló bunkóval. Ilyen elvileg nem létezik, a film legfőbb érdeme tulajdonképpen ennek a kategóriának a létrehozása. Az alkotóktól a legtávolabb áll bármiféle arisztokratikus gőg. Nem nézik le az általuk választott világ szereplőit: focistákat, szurkolókat, menedzsereiket, nincs ironikus mosoly, a figurák szeretve vannak. A foci szeretve van. Egyáltalán sok szív van ebben a történetben.

Vannak egyrészt ezek a lengyel, horvát, magyar vagy éppen etiópiai, dél-afrikai, nigériai stb. kíméletlenül kihasznált, rabszolgaként adott-vett focisták - ezt kompromisszummentesen elítéli a film -, meg van ez a börtönből (ld. nagyon alulról) jövő két figura, akik eldöntik egy koszos öltözőben, hogy megeszik a világot reggelire. A magyar fiúnak zsenialitás van a lábában, nem kétséges, a havernak meg teljesen tiszták a szándékai: ebből akar töméntelen pénzt csinálni.

Ám a világ kegyetlen és romlott, mert vannak olyanok, és itt egy sárgult fogsorát ördögien villogtató menedzserre kell gondolni, akik sokkal nagyobb méretekben és a fentebb említett mélyen cinikus módszerekkel teszik ugyanezt, két szegénylegényünket igen kihasználva. Még szerencse, hogy akad ennek a sátáni Marbellonak méltó ellenfele, aki cserzett arcú, de sármos, és ismeri a dörgést. Ezért ugyanolyan szemét, de szellemesebb módszerekkel, mint a másik fél, és ami a fontos: a foci önzetlen szeretetétől hajtva, háromszor veri Marbellón vissza a rajta esett sérelmeket, segítve a Kovács gyereknek, meg a balek haverjának.

Lelkes dilettánsok véresen komolyan vett meccsei, a fősodrás mellett futó női focicsapat még több bájjal bélelt élethalálharca erősíti meg a hitet, hogy a foci szent, bár mi ezt egy pillanatig se vontuk kétségbe. Jó az élet egyszerű és egyértelmű dolgaiban összeolvadni, állítja film. A kritikusnak tulajdonképpen esze ágában sincs az esetleges árnyalatokat számonkérni, mert - nő létére - őt is elsöpri a gólöröm.