Egy átmulatott éjszakát követő, macska-jajos reggel viszontagságai szolgáltatják az alapot az idétlenhumor-petárdák elropogtatásához ebben a filmben, de némi szex, böfögés és fingás is vár azokra, akik elég merészek és pihentek is ahhoz, hogy beüljenek erre a vígjátékra.
Gyomortáji lakosság
Az esetlen "Hé, haver hol a kocsim" címet viselő hollywoodi film ugyanis nem egyéb, mint az amerikai tucattinédzser hamburgerrel, sült krumplival és kólával telt emésztőrendszerének szellemi kipárolgása. Az "Amerikai Pite" szexuális utalásaira fogékony, elhízásra és ámokfutásra hajlamos amerikai tizenéveseket célozza meg: a másfél óra során Beavis és Butthead hús-vér hasonmásainak földöntúli kalandokkal és kudarcba fulladt nemi aktusokkal tarkított napját követhetjük végig. Egy vad, marihuána-füstös, alkohollal átitatott éjszaka után főhőseinknek meg kell küzdeniük a tudatmódosító szerek mellékhatásaként jelentkező részleges amnéziával: autójukat keresve lépésről-lépésre végig kell járniuk önfeledt tivornyájuk helyszíneit. A kutatás során találkoznak a tinihorror műfajából már jól ismert élsportoló nagymenővel, annak szőke, szilikonmellű barátnőjével, egy mérges transzvesztitával, egy csapat orális szexre kiéhezett cicababával, két homoszexuális edzőtermi patkánnyal meg egy rakás ufóhívő gimnazistával, akik mindannyian a galaxis kulcsát, a titokzatos és rettenetes erejű Koituszi Transzvesztátort követelik a két megszeppent, kissé másnapos baráttól.
Az aluljárói vizeldék illatától terhes filmet az alkotók megpróbálták paródiának álcázni, de nem jutottak tovább a tini-filmek gyermeteg, fojtott szexualitástól nyögdécselő poénjainak másolásánál és néhány sci-fi-klisé számbavételénél. Az eddig többnyire tévéfilmeket összeeszkábáló rendezőtől és a tehetségtelenségükre karriert építő színészektől nem is várhattunk maradandót, de a a filmfőiskolát végzett forgatókönyvíró, Philip Stark komoly csalódást okoz azoknak, akik a South Park epizódjain keresztül ismerték meg a nevét.
Ebben a filmben ugyanis nyoma sincs a minimál-rajzfilm öniróniájának, az amerikai álom gúnyos-brutális kritikájának: az altesti funkciók pufogtatása teljesen betölti a nézőteret, ami társadalomkritikának kevés, egész estés szórakozásnak viszont büdös.
