Hannah Montana: A film

Sokunkban egy világ omlott össze, mikor kiderült, hogy Britney már nem szűz. Csak akkori fájdalmunk mérhető ahhoz a sokkhoz, ami Hannah Montana rajongóit érné, ha megtudnák, miféle titkot őriz kedvencük. A szöszke tinibálvány alkalmasint egy átlagos barna fruska, kinek népszerűségi mutatóinál csak a rokonsága kínosabb. A normál és a popsztár élet közti határvonalat egy paróka, némi ruhanemű és sok smink segítségével kijelölő leányzó problémájával nem könnyű azonosulni, de tán nem is ez itt a cél. A Disney Channelen futó sorozatból összeeszkábált játékfilm ugyanis nem mindennapos kihívást tartogat nézőinek. Előre szólunk: megfelelő hozzáállás és felkészülés nélkül képtelenség befogadni. Ha valaki nem érzi magát elég erősnek és elszántnak, be se tegye a lábát a moziba. Ha viszont mégis vállalkozik rá, olyan élményekkel fog gazdagodni, melyek garantáltan elkísérik egy életen át. Nem a - ne kezdjünk el találgatni, hány trilliószor elsütött - kettős életre építő tematika, nem is a ruházat-étel találkozását sokszínűen feltáró poénok sora, de még csak nem is a Barbie-rózsaszín ajkakról felreppenő, szabadon szálló pillangókról szóló dalok túlburjánzása teszi, hogy a Hannah Montana kitűnik a megszokott tinivígjátékok sorából. Mi is csak találgatni tudunk, hogy mik az úthengerhatás okai (a flitterekkel meghintett morális dilemmákra éppúgy gyanakszunk, mint a tiszta tekintetű parasztlegénnyel folytatott románcra), egy azonban biztos: a filmnek köszönhetően erősebbek, ellenállóbbak lettünk, és remegve várjuk a folytatást.